Arjan El Fassed az Electronic Intifada [1] egyik alapítója és a “Niet iedereen kan stenen gooien” (“Nem kövezhet mindenki [2]: Egy hollandiai palesztin identitását és gyökereit keresi”) írója. El Fassed azzal szerepelt múlt évben a címlapokon, hogy egy palesztin menekülttáborban utcát neveztek el a Twitter oldaláról [3], és csatlakozott egy online kezdeményezéshez, melynek keretén belül bárki kérheti, hogy üzenetét felfessék [4] a West Bank falra [5]. A Global Voices -nak adott interjújában a közösségi médiában rejlő lehetőségekről [6] beszél, melyek segíthetik a palesztinok ügyét.
[7]
Magadat úgy jellemezted, mint a humanitárius ügyek és a közösségi média stratégája [8]. Szerinted szerepet játszhat a közösségi média a palesztin helyzet megváltoztatásában?
Már a 90-es években, az internet felemelkedésével, úgy éreztem, hogy az mint kommunikációs eszköz nagymértékben segíteni fog az emberek hangjának hallattatásában, főleg az olyan embereknek, akik katonailag elzárt területeken élnek. Tágabb értelemben véve, a mainstream médiában megjelenő különböző konfliktusokról folyó vitában ritkán kap helyet a mindennapi emberek hangja. Mindegy hogy Afganisztánról, Szomáliáról vagy Palesztínáról van szó, a hétköznapi nőkre és férfiakra szinte sosem figyelnek. Amit hallasz, az a politikai és katonai vezetők és néhány önjelölt szakértő akik az emberekről beszélnek, de a hétköznapi palesztinok hangja nem hallatszik. Az olyanoké mint te vagy én. A közösségi média viszont könnyen összeköti az átlag palesztin nőket és férfiakat a nyugaton élőkkel.
Egy évvel ezelőtt azzal kerültél a címlapokra [3] hogy az Askar menekülttáborban [9] [a West Bank Nablus [10] város közelében] utcát neveztek el a Twitter oldaladról [11]. Miért választottad a Twitter oldalt a neved helyett?
Abban az időben egy csapat marketingszakértő látogatott Askar-ba hogy egy ifjúsági központ felújítását támogassák. Ahogy sétáltak a táborban észrevették hogy annak egyik egyedülálló értékesítési pontja, hogy az utcák nincsenek elnevezve. Nyugaton először híresnek vagy halottnak kell lenned ha azt akarod hogy utcát nevezzenek el rólad. A Twitter és a Facebook korában az emberek elismertek akarnak lenni. Azzal, hogy az utcát a Twitter oldalamról neveztem el [12] össze tudtam kötni egy utcanevek nélküli tábor elképzelését a nyugaton élő emberek tömegeivel, akik a közösségi média hatalmas fejlődését várják és azt naponta meg is tapasztalják és akik felfigyeltek a címre, miszerint ‘Az első utca, amit Twitter oldalról neveztek el [13]‘. Ha az utca egy szokványos nevet kap, észre se vették volna.
Igaz az, hogy ennek következtében a te oldalad lett a legnépszerűbb Hollandiában?
Igen, valóban, ezen kívül az enyém lett az első hollan Twitter oldal a világ 1000 legtöbbek által követett listáján valamint az első a Twitter saját ajánlott listáján Barack Obama és a Coldplay között.
[14]
@arjanelfassed tweetstreet az Askar menekülttáborban (a fotó Arjan El Fassed [14] tulajdona)
Egy másik project amiben részt vettél a Küldj egy üzenetetet [15], melyben az emberek kérhették hogy üzeneteiket felfessék a West Bank falra [16]. Hogy működött a projekt?
2004-ben egy jó barátom Justus van Oel meglátogatta Gaza-t és Palesztína más részeit. Sokkolta amit látott és minden amit addig nem tudott, vagy nem is akart tudni. Egy holland fejlesztési szervezet és néhány régi kollégája segítségével a holland reklámiparból három workshopot szervezett fiatal palesztinoknak. A cél az volt, hogy hatásos out-of-the-box kommunikációs terveket hozzanak létre, amiket olcsón meg lehet valósítani. Az első projekt, a Küldj egy üzenetet, lehetővé tette hogy az emberek személyes, felfestett üzeneteket [4] hagyjanak a Falon. Több mint 1,400 üzenetet helyeztek el.
[17]
Egy üzenet festése (a fotó a Küldj egy üzenetet [17] tulajdona)
Milyen reakcióat váltott ez ki, illetve tudnál néhány példát hozni, hogy milyen üzeneteket kértek?
Ezt a projektet a Time Magazine ‘a legbefolyásosabb graffiti art’-ként jellemezte. A mainstream médián keresztül a projekt és a Falon túl rekedt palesztinok több mint 550,000,000-es közönséget értek el. Egy történet amire mindig emlékezni fogunk: Caspar Hollandiából Indonéziában tölti a mézesheteit. Felesége melett ül, akit a Falon küldött üzenettel kért meg, és egy nemzetközi hírcsatornát néznek. A csatorna épp egy a Küldj egy üzenetetről szóló riportot hoz le és a kamera Caspar lánykérésére közelít.
[17]
Egy üzenet a falon (a fotó a Küldj egy üzenetet [17] tulajdona)
Tervezel a közeljövőben egyéb kezdeményezéseket?
Igen, a holland-izraeli filmkészítő Benny Brunner-rel, egy crossmedia projektet körülbelül 60,000 palesztin könyvvel [18] melyek az 1948-as háború [19] alatt lettek kifosztva. Az ellopott könyvek története nem csak a projekt és egy dokumentumfilm szívét alkotja, hanem egy sokkal nagyobb online indítványozásáét is: az 1948-as kultúrarombolás mélységét és aspektusait szeretnénk bemutatni. Tulajdonképpen a kifosztott magánkönyvtárakat szeretnénk virtuálisan újjáéleszteni.
A Nagy Könyvrablást itt [20] lehet követni a Twitteren.
Október elsejéig küldhetsz üzenetet a West Bank falon, a részletekért kattints ide [15].