Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

Szlovákia: Görögországnak egy fillért sem

Nyolc évig különböző reformok révén csökkentették az államadósságot, és a költségvetési hiányt Szlovákiában azért, hogy megfeleljenek a maastrichti előírásoknak, míg aztán 2006-ban úgy nem döntöttek a szlovák szavazók, hogy itt az ideje szünetet tartani. De az új miniszterelnök, Robert Fico az kereskedelmi folyamatok nyomására megváltoztatta a választások előtti nézeteit [eng], a GDP 3%-a alatt tartotta a deficitet, és 2009 januárjában Szlovákia belépett az eurózónába.

Attól a perctől kezdve viszont, más eurót használó országok vezetőihez hasonlóan, Fico már nem riadt vissza az állami kiadások növelésétől, miközben a bevételeket nem növelte, így 2009-ben 8%-os deficit lett az eredmény. Érthető, hogy egy olyan kis gazdaság esetében, amely szorosan kötődik a német gazdasághoz, ez az eredmény egy világszerte fennálló helyzetből fakadt. Fico 2008-as szavait gyakran idézik az ellenzékiek: „Szlovákiát nem a válság fogja kitanítani.”

Majd megjelentek a hírek a görögök magas külföldi, nagyrészt német és francia bankok révén felvett kölcsöneiből eredő problémákról. Elhíresült egy cseh újságban [cz] megjelent interjú a volt görög miniszterrel, Stefanos Manosszal, amelyben elmondta, milyen rémisztő szituáció uralkodik a görök államszektorban: magas fizetés olyan munkahelyeken, amelyek garantáltan egy életre szólnak, majdnem a fizetéssel azonos összegűek a nyugdíjak, és túl sok alkalmazottat foglalkoztatnak az állami cégek. Később jelentések érkeztek arról is, hogy Görögország rengeteget költ a katonaságára is [eng].

A szlovák médiában megjelent, nem éppen előnyös görög portré [sk] sem tartotta vissza a Szlovákiából blogoló görög Maximos Dragounist attól, hogy így írja le Görögország eladósodásának történetét: „[Konstantinos Karamanlis, volt görög miniszterelnök] … vezette bele az országot az eladósodásba… Olyan gyárakat és cégeket hozott létre, amelyekre nem volt szüksége Görögországnak.”

A 2010-es szlovák választások idején felkapott dolog volt Fico politikáját a görögökéhez hasonlítani (pl.: 13. havi nyugdíj ígérete). Az ellenzék, ahogy várható volt, a kormányt felelőtlennek titulálta, de a hiány egy jelentős része még a választások előtt keletkezett.

Az európai csúcstalálkozó után a miniszterelnök azzal a tervvel állt elő, hogy a szlovák hiányt növelve, a GDP 1,4%-ával segíti ki financiálisan Görögországot. Az ellenzék kritizálta [sk] a görögök felé tanúsított szolidaritást, amelyet szintén felelőtlen lépésként aposztrofáltak. Így a parlamenti választások előtt, amikor a miniszterelnök frakciója még többségben volt, sem volt elég bátorsága ahhoz, hogy meghozzon egy ilyen népszerűtlen intézkedést. Ficóék pártja a választások után sem szavazott erre. Az újonnan létrehozott parlament megtartotta az ellenzéki időkből eredeti célját, és azt ígérte, hogy a deficitet a GDP 3%-a alá csökkenti néhány év alatt – és nem hagyta jóvá a kölcsönt Görögországnak.

Szlovákiára erős nyomást gyakorolt az Európai Központi Bank (EKB) amiatt, hogy visszautasította a „Görögország megsegítésében való részvételt.” A Reuters tudósítása szerint [eng] Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke azt mondta: „a szervezet nem fogja támogatni a jövőben az olyan eurózónába jelentkező országokat, akiknél fennáll a kockázat, hogy hasonlóan cselekednek.”

Nemrégiben jelent meg egy véleménycikk egy szlovák napilapban [sk], amely azt állította, hogy Trichet vezetése alatt az EKB görög kötvényeket vásárolt, hogy így segítse a francia bankokat, amelyeket érintett a „peloponnészoszi kaland” finanszírozása. Állítólag Angela Merkel, német kancellár is ugyanebből az okból változtatta meg a görög kölcsönről alkotott negatív véleményét. Az EKB 2009 áprilisában közzétett 2008-as jelentése semmilyen figyelmeztető utalást nem tesz a küszöbön álló görög összeomlásra.

A Reuters-tudósítás egy szlovák változata több mint 1400 kommentet generált, a legtöbb ebben a hangvételben írodott:

Binky:

Van egy nagyszerű ötletem. Emeljük a szlovák fizetéseket, nyugdíjakat, juttatásokat, egyszerűen mindent… Kérjünk kölcsön francia és német bankoktól, aztán mondjuk, hogy nincs forrásunk arra, hogy visszafizessük az adósságunkat. És mindenki ki fog segíteni minket, az életminőségünk is legalább 200%-kal fog nőni.

Element:

Tehát most egyedül Szlovákia felelős a problémákért, míg az olyan országok mint Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország valójában ártatlan áldozatok?

Ľubomír Pastorek:

…és azt szeretném tudni, hogy Trichet úr elfogadná-e egy olyan ország jelenetkezését, mint a görögöké?

Timmy_A:

Jobb lenne ha [Trichet] belenézne a tükörbe. Mit csinált tíz éven keresztül, amitől nem volt képes észrevenni, hogy a görögök manipulálták a könyvelést? És milyen szankciókat vetne ki az országokra (majdnem az egész eurózónára), ha átlépik a 3 százalékos deficitet? Az olyan embereket, mint ő már rég ki kellett volna rúgni az EKB-ból.

GeoRW:

Trichet-nek inkább a saját széke miatt kellene aggódnia.

almoska:

Azt javaslom Trichet úrnak, hogy éljen meg 600-700 euróból havonta, és a jövedelméből fennmaradó részt adja a görögöknek.

ithilis_quo:

Szóval, ha az eurózónában akarok maradni, akkor Görögországba kell költöznöm, mert Szlovákia rombolta le.

Fero s dlhym…. menom…:

Nem értem… Miért nem beszélt [ilyen szigorúan] Görögországról?

kornel2:

Nem érti, hogy nem akarjuk megmenteni a német befektetéseket Görögországban. […]

markus:

Szó sincs itt a néme bankokról – Görögországban csak 30 milliárdjuk van. Olaszországról, Spanyolországról, Írországról és más országokról van szó, amelyek csődbe mennének a görög összeomlás, és az euró emiatt bekövetkező zuhanása miatt.

A legnépszerűbb vélemény a cseh változat alatt [cz]:

Roman Mrózek, Bohumín:

Egy szegény ország adósodjon el amiatt, mert ki kell segítenie egy gazdagabb országot?

Végül egy Lukáš Buček által írt blogposzt [sk] „Szlovákiának ki kell lépnie az eurózónából” címmel:

Tegnap elszórakoztatott, vagy sértegetett minket Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Banki vezetője. Azt mondta, ha az EKB tudta volna, hogy így fogunk cselekedni, akkor nem vettek volna fel az eurózónába.

Lássuk ezt közelebbről. Az euró három alapszabályon nyugszik:

1. A stabilitási és növekedési paktum (snp) betartása
2. Az EKB nem vásárol az eurózóna tagországai által kibocsátott kötvényeket
3. „ki nem segítési záradék”, tilalom, amely megakadályozza, hogy tagállamközi adósságok jöjjenek létre

Franciaország és Németország kritizál minket. Mindkettő megszegte a stabilitási és növekedési paktumot, nem voltak képesek betartani, különösen a 3%-os deficit tartásával voltak problémáik. Görögország hivatalosan teljesítette az eurózónába való belépéshez szükséges feltételeket 2000. június 19-én, ma már tudjuk, hogy ez valójában történt meg.

Jean-Claude Trichet kritizál minket. Ő az EKB vezetőjeként felelős azért, hogy az EKB megszegte a második szabályt azzal, hogy görög kötvényeket vásárolt.

Az eurózóna fennmaradó része is kritizál minket, de mi vagyunk az egyetlen tagország, amely nem szegte meg a „ki nem segítési záradékot”. Normális dolog azért kritizálni minket, mert nem szegtük meg a szabályokat?

És miért kell fizetnünk? A görögöknek abszurd fegyverkezési költségeik voltak békeidőben, a görög védelmi minisztériumnak 6,582 milliárd euró költségvetése volt 2009-ben, amelyet erre az évre 5,73 milliárdra csökkentettek. [OECD] országok átlag 7,2%-át költik a GDP-jüknek nyugdíjra, míg a görögök 11,5-öt. Mi csak 6,2%-ot szánunk erre.

Ami érdekes, hogy nem találok sehol semmiféle beismerő nyilatkozatot az EU, az eurózóna, vagy az EKB részéről arról, hogy megbánták volna Görögország felvételét…

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.