Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

The Netizen Report: Beköszöntő szám

[A cikkben található összes link angol nyelvű oldalra mutat.]

A szerző megjegyzése: Ez az első része a GVA [Global Voices Advocacy] új sorozatának, a Netizen Reportnak. Ez az új sorozat azokról a legfrissebb globális fejleményekről kíván áttekintést nyújtani, melyek az interneten az állampolgárok, a vállalatok és a kormányok közötti erőviszonyok változásaihoz kapcsolódnak. Remélem, hogy ezek a rendszeres jelentések hasznos információkat kínálnak majd világszerte az internetezőknek: arról, hogy kik és hogyan próbálják meg befolyásolni, illetve formálni azokat a digitális platformokat és a hálózatokat, amelyektől mi magunk egyre nagyobb mértékben függünk. Információkkal felvértezve ugyanis jobbak az esélyeink, hogy meg tudjuk védeni jogainkat és biztosítsuk, hogy az internet olyan módon fejlődik, ami összeegyeztethető a szólás és a vélemény szabadságával. A jelentések formátuma és tartalma az olvasói visszajelzések, illetve a szerzői kísérletezés alapján még biztosan változni fog az elkövetkező hónapokban. Ha szeretnél információkat vagy linkeket küldeni, hogy azok megjelenjenek a Netizen Report későbbi kiadásaiban, kérlek, lépj velem kapcsolatba!


Közösségi hálók és személyazonosság: A Google új közösségi hálója, a Google+ júniusi indulását sokan annak a Facebooknak az alternatívájaként üdvözölték. A Facebookot már régóta érték bírálatok számos dolog miatt, beleértve azt is, ahogy az oldal a magánéleti és személyes adatokat kezeli. Ám egyre több Google+ felhasználót és aktivistát dühít az, hogy az új közösségi hálón valódi névvel kell létrehozni Google profilt. Azokat a profilokat pedig, ahol olyan nevek vannak megadva, amelyek nem tűnnek „valódinak”, törlik – csakúgy, mint azokét, akik „valódiságukat” nem tudják igazolni valamilyen hivatalos azonosító okmány másolatának beküldésével. Ahogy danah boyd fogalmazott, a „valódi név” politikája hatalommal való visszaélés. A fenntartások csak tovább szaporodtak a Google vezérigazgatója, Eric Schmidt megjegyzései miatt, aki szerint a vállalat egyfajta „személyazonosító-szolgáltatás” kíván lenni. Todd Vierling hősies erőfeszítéssel gyűjt minden egyes cikket és blogbejegyzést, amely a közösségi hálók „személyazonosság-háborújával” foglalkozik. Megtekintheted, követheted és kiegészítheted a táblázatát itt.

Zack Clarke a ZDNeten nemrég írt egy cikket Facebook, Google: Üdvözlet az új feudalizmusban! címmel, amelyben azt állítja, hogy „a modern weben a Google és a Facebook a hűbérurak, az emberek pedig a jobbágyok.”

A RIM és a zavargások: a ​​Reuters tudósítása szerint a Research In Motion (RIM) bejelentette, hajlandó lenne lekapcsolni az Egyesült Királyságban népszerű Blackberry Messenger (BBM) szolgáltatását, ha a kormány zavargások idején ezt rendelné el. A Facebook és a Twitter képviselői az Egyesült Királyság hatóságainak azt mondták, a közösségi hálók lekapcsolása válsághelyzetekben nemkívánatos következményekkel járna.

Szerzői jogok: A hónap elején a Global Congress on Intellectual Property and Public Interest [Szellemi Tulajdon és Közérdek Világkongresszusa] közzétette a Washington Declaration on Intellectual Property and the Public Interest elnevezésű állásfoglalást [Szellemi Tulajdon és Közérdek Washingtoni Nyilatkozata]. Ahogy Sherwin Siy fogalmaz a Public Knowledge-től, a nyilatkozat felszólítja a döntéshozókat, biztosítsák, hogy a szellemi tulajdon védelmével párhuzamosan sor kerül a személyes adatok védelme, a véleménynyilvánítás szabadsága és más emberi jogok, valamint a fogyasztóvédelem és a piaci verseny alapvető elvei melletti erős elköteleződésre is. A dokumentumot bárki támogathatja aláírásával itt. Az IP Watch hasznos összefoglalója és elemzése a témával foglalkozó cikkek linkjeivel itt olvasható.

Németországban egy bíróság úgy döntött, az internetszolgáltató nem tehető felelőssé, ha a felhasználó szerzői jogokat sért. Az EMI pert indított Németország egyik legnagyobb internetszolgáltatója ellen, követelve, hogy a HanseNet Telekommunikations blokkoljon egy bizonyos fájlcserélő honlapot. Az EMI azzal érvelt, hogy a HanseNet tulajdonképpen bűnrészes volt a fájlmegosztásban, amiért internethozzáférést biztosított valakinek, aki a szolgáltatást egy fájlmegosztó oldalhoz való hozzáférésre használta. A bíróság a keresetet „megalapozatlannak” minősítette és elutasította.

Felügyelet: Az európai Freedom Not Fear [Félelem Helyett Szabadság] mozgalom szeptember 17-ét tiltakozási nappá nyilvánította Brüsszelben. A szervezők szerint „az európai politikai döntéshozatal egyre nagyobb hatással van a mindennapi életünkre és a polgári szabadságjogainkra. Az EU egyre inkább szükségtelen és aránytalan kormányzati felügyeleti intézkedéseket terjeszt ki ránk. Nem fogjuk ezt tovább hagyni!”

Az érem másik oldala, hogy az Európai Unió eközben arra is törekszik, hogy szigorítsa az olyan hardverek és szoftverek exportjára vonatkozó szabályozásokat, amelyeket autoritárius rezsimek a cenzúra és az elnyomás szolgálatába tudnak állítani.

Cenzúra: a Wall Street Journal hosszú cikkben foglalkozik a thaiföldi internet elleni intézkedésekkel és azzal, ez hogyan veszélyezteti a kereskedelmet és korlátozza a szólásszabadságot.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) adatvédő szervezet nyílt levelet (PDF) írt a Koreai Kommunikációs Szabványok Bizottságának. Az EFF levelében az áll, hogy a szervezet tagjait „mély aggodalommal tölti el az internet cenzúrázására létrehozott adminisztratív testületek szaporodása –  ilyet állítottak fel Törökországban, Ausztráliában, Indiában és már Dél-Koreában is. Nyílt levelet címzünk a Koreai Kommunikációs Szabványok Bizottságának: elítélünk minden olyan kísérletet, amely kizárja a nyilvánosságot a testület munkájából, és felszólítjuk őket, hogy vegyék át az átláthatóság és az online szólásszabadság ügyét.”

Internet kormányzás: Az évente megtartott Internet Governance Forum nemzetközi internetes konferencia megrendezésére ezúttal Nairobiban, Kenyában kerül sor szeptember végén. A rendezvény nyitott minden „érintett” számára – ha nem tudsz elmenni, lehetőség van online részvételre is. Hamarosan további információk is felkerülnek majd a rendezvényről a GVA-ra. Eközben komoly harc folyik arról, hogy vajon az internet szabályozását egyedül csak a kormányra kellene-e bízni, vagy inkább más érdekelt szereplőknek – mint például magánvállalatoknak, civil szervezeteknek, technikai szakértőknek vagy egyszerű internetezőknek – is biztosítani kellene a jogot, hogy részt vegyenek a nemzetközi internetes politikát alakító döntéshozatalban. Ez utóbbi megközelítés az úgynevezett „multistakeholderism” [minél több érintett szereplő bevonásának elve — PDF]. Jeremy Malcolm, az internet szabályozásának kutatója nemrég írt egy tanulmányt a témában, melynek elérhetővé tette a kivonatát az IGFWatch blogon — itt olvasható.

Eközben az Internet Testület a Bejegyzett Nevekért és Számokért (ICANN), amely a globális domain nevek rendszerének (DNS) globális összehangolását végzi, számos támadást kapott, amiért túl nagy hatalmat ad nem-kormányzati szereplőknek. A bírálatokat nemcsak olyan tekintélyelvű országoktól érkeztek, mint Kína és Irán, hanem még az Európai Uniótól. Kieren McCarthy a .nxt-től (aki hozzájutott egy sor bizalmas uniós politikai irathoz az ICANN-en) úgy fogalmazott, mindez egy „nagyszabású törekvés arra, hogy az internet a kormányok hatáskörébe helyezzék.” Milton Mueller, az Internet Governance Project képviselője a következő kérdést teszi fel: „Tulajdonképpen ki írta ezeket az ICANN-papírokat? Az Európai Bizottság vagy az iráni kormány?” Mueller egy több részből álló elemzést írt a dokumentumokról itt, itt, itt és itt.

Közelgő online események élő közvetítése (küldjétek el linkjeiteket a Netizen Report jövőbeli kiadásaihoz!): Szeptember 22-én lesz a OneWebDay, az „Internet Föld napja”. (Nézd meg a honlapon, hogyan tudsz részt venni!) A New York-i Internet Társaság a OneWebDay-t Bob Frankston számítógéptudós nyilvános előadásával ünnepli, amelynek címe: „Infrastruktúra-közvagyon – a konnektivitás jövője”.

Szeptember 23.: a Black Voices for Internet Freedom [a fekete közösség kezdeményezése a nyitott és diszkriminációmentes Internetért] indulása a washingtoni New America Foundationben. (Kattints a linkre az időpontokért és a webes közvetítéssel kapcsolatos információkért!)

Legfrissebb folyóiratcikkek és könyvek: The Whole World Is Watching: In an increasingly monitored world, how can consumers and citizens reclaim ownership of their private lives? [Az egész világ figyel: Egy egyre jobban megfigyelt világban hogyan szerezhetik vissza a fogyasztók és az állampolgárok a magánéletük feletti jogot?] James B. Rule írása a The Journal of Democracy-ben.

Digital AlterNatives with a Cause? Egy holland alapítvány, a Hivos, és a Centre for Internet and Society (Bangalore, India) által kiadott tanulmánygyűjtemény úgynevezett „digitális bennszülöttek” írásait gyűjtötte össze mindenfelől a világból.

Social Media Uprising in the Chinese Speaking World [Felkelés a kínai nyelvet beszélő világ közösségi médiájában]: a Hong Kong In-Media által kiadott mélyreható tanulmány azt vizsgálja, „hogyan használják a közösségi médiát helyi ügyek megnyerésére Kínában, Hong Kongban, Makaóban, Tajvanon és Malajziában az ottani kutatók és aktivisták.”

(FRISSÍTÉS: Ha ez a heti jelentés nem elégíti ki az információéhségedet, kövesd a netizenreport Google Reader címkémet, illetve a #netfreedom hashtaget Twitteren.)

2 hozzászólás

Csatlakozz a társalgáshoz

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.