- Global Voices Magyarul - https://hu.globalvoices.org -

Oroszország: Adatszivárogtatási háború és egyéb meglepetések a választások előtt

Kategóriák: Közép- és Kelet-Európa, Oroszország, Civil média, Digitális aktivizmus, Emberi Jogok, Kormányzás, Média és újságírás, Politika, Szólásszabadság, Technológia, Tiltakozás, Választások, RuNet Echo

2011 októberének második felében jelentősen megnőtt az online politikai tevékenység Oroszországban. Hogy pontosabbak legyünk, a jelenlegi online politikai aktivitás leginkább hadviselésre hasonlít a civil társadalom csoportjai, a „tradicionális” politikai ellenzék és a különböző kormányzati képviselők, kormánypárti ifjúsági szervezetek között.

A választások előtt kialakult netes helyzet az 1990-es és a korai 2000-es évek offline körülményeire emlékeztet minket, amikor a politikai versengés még létezett. A választások időpontja előtt minden versenyző fél megpróbált a lehető legtöbb kompromittáló információt terjeszteni a riválisokról.

Nagyon gyakran (bár egyáltalán nem minden esetben) a szétkürtölt információ igaz volt és főként maffiakapcsolatokról, vesztegetésről szólt. Ez azt jelentette, hogy az orosz társadalom számára a választások előtti időszak tartogatta a „megvilágosodás” pillanatait. Az áskálódó, fű alatti választási praktikák jelenléte volt az egyik érv amellett, hogy eltávolítsák a versenyt a választási rendszerből a 2000-es évek közepén.

A helyzet 2011-ben az internetnek, különösen a YouTube-nak köszönhetően újra ugyanaz, legalábbis a kompromittáló anyagok mennyiségét illetően. A különbség annyi, hogy a kilencvenes években az emberek választhattak valaki mást a szókimondó politikusok helyett. Most aligha ez a helyzet. De azért a netezők mindent megtesznek azért, hogy visszahozzák a választásokkor szokásos versenyt.

 

Mobile cameras and YouTube are major gamechangers in the Russian pre-election season 2011. Image by Shawn McClung on Flickr (CC BY-NC-SA 2.0). [1]

A mobiltelefonok és a YouTube megváltoztatták a játékszabályokat a 2011-es orosz választásokon. Shawn McClung fotója a Flickr-en (CC BY-NC-SA 2.0).

Személyes adat-szivárogtatási háború

A szivárogtatás 2011 októberében a ruleaks.ru megjelenésével kezdődött a hónap elején. (A Global Voices írása erről [2] [en].) De az az eseménysorozat, amely ma már „adatszivárogtatási háború” néven fut, csak később indult. Október 23-án Xenia Szobcsak [3] [en], celeb újságíró felvételt készített Vaszilij Jakimenkóról [4] [en], a Szövetségi Ifjúsági Szervezet [5] [en] igazgatójáról és a „Nasi [6]” nevű Kreml-párti ifjúsági mozgalom hallgatólagos vezetőjéről Moszkva legdrágább éttermében.

videó [7] [ru] megjelenését éles kritika követte, mivel adóbevallása szerint [8] [ru] Jakimenko nem engedhetné meg magának, hogy ilyen helyen fogyasszon.

Később Anna Birjukova, az ifjúsági szervezet sajtóreferense több honlap (köztük az Ekho Moszkvij [9] [ru] és a Metronews [10] [ru]) eltávolítását követelte, sőt azzal is megfenyegette őket, hogy pert akaszt a nyakukba Jakimenko magánéletének és jóhírének megsértéséért. A honlapok szerint a fenyegetésnek nem volt jogi alapja, mert Jakimenko közszereplő, akit nyilvános helyen ismertek fel.

Az ellencsapásra nem kellett sokat várni. Október 26-án Alekszej Navalnij [11] több magán e-mail postafiókjának tartalma megjelent az interneten. A híres korrupcióellenes blogger Navalnij és felesége közti levelezést a navalnymail.kz oldalra töltötte fel valaki onenavnav [12] [ru] néven (a felhasználó regisztrációját később felfüggesztették).

Egy interjúban Hacker Hell német online bűnöző (még mindig szabadlábon), aki hírnevét ellenzéki aktivisták felhasználói fiókjainak feltörésével szerezte [13] [en], azt állította, ő törte fel Navalnij e-mail fiókját is. A megszerzett adatokat meg nem nevezett „barátainak” továbbította, akik valószínűleg kivárták a megfelelő pillanatot a megjelentetésre.

Megfigyelők szerint azonban semmi kompromittáló nem volt Navalnij leveleiben, kivéve azokat a részleteket, amelyekről Navalnij azt állította, hogy a leveleket publikáló személy(ek) „tettek hozzá”. Ilyen volt például az a szövegrészlet, amelyben valaki ötezer dollárt ajánlott neki, hogy befeketítse az egyik orosz oligarchát. A netezők, úgy tűnik Navalnijnak hisznek, vagyis azt a verziót tartják igaznak, hogy az ilyesfajta szövegeket később adták hozzá a többihez.

Leonid Kaganov blogger rámutatott [14] [ru], hogyha Navalnij beleegyezne abba, hogy kompromittáló anyagokat publikáljon az oligarchákról, akkor az neki sem tenne jót:

допустим, Навальный скомпрометирован. Допустим, точно выяснено, что он берет деньги за публикации компромата, торгует водкой и ездит в тонированном авто. Пусть даже неопровержимо выяснится, что он педофил, людоед и разжигатель торфяников. Но как это относится к тому компромату на чиновников, который он публикует, а никто не опровергает?

Feltételezzük, hogy Navalnij személye kompromittálódott. Feltételezzük, hogy bizonyítást nyert: pénzt kap azért, hogy kompromittáló anyagokat publikáljon, [ráadásul] vodkát árul és sötétített ablakos autóban járja a várost. Még akkor is, ha tagadhatatlanul bebizonyosodik róla, hogy pedofil, kannibál és tőzeglápokon szokott gyújtogatni [egy konspirációs teória szerint a tavalyi orosz erdőtüzeket gyújtogatások okozták]. Hogyan kapcsolódnak ezek a dolgok a kompromittáló dokumentumokhoz a hatóságokról, amelyeket ő publikál, és amelyeket senki nem cáfol?

Más szavakkal, Navalnij megerősítette online vezető pozícióját és sikeresen hárította a próbálkozásokat, amelyek rossz hírét keltették volna azáltal, hogy egyenesen nyilatkozott a róla szóló anyagokról. Ám ez sem állította meg a szivárogtatási háborút.

Október 27-én a RuNethez került egy óriási adag kiszivárogtatott [15] [ru] személyes adat. A .zip fájl a Kreml-párti ifjúsági tábor, a „Szeliger 2011” [16] [en] 24 324 résztvevőjének nevét, hozzátartozók nevét, születési dátumokat, e-mail címeket, Kreml-párti aktivisták telefonszámait és valamiféle „pontokat” tartalmazott — valószínűleg egy belső rendszer szerint értékelték az aktivisták munkáját.

A nagyszámú látogatás ellenére a RuNet még mindig stabilan áll.

A fenébe a YouTube-bal!

Mindeközben új információs frontok nyíltak országszerte.

Október 24-én egy omszki [17] rendőrt kirúgtak [18] [ru], miután nyilvánosságra került egy videó (eddig több mint 280 ezres nézettséggel), amelyen még 2011 júliusában [19] [ru] legorombítja a kollégáit.

Október 25-én Szocsiból [20] (az olimpiai játékok leendő helyszínéről) töltötte fel a YouTube-ra belayalenta1 felhasználó azt az interjút [21] [ru, en], amelyben a város alpolgármestere, Nikolaj Jermolov fejtegette, milyen technikákkal lehet diszkriminálni a civil társadalmi aktivistákat. (A videón angol felirat van.)

Három nappal később kilencezer kilométerre Szocsitól egy nem megnevezett börtönőr férfit az amuri területről [22] [en] letartóztattak [23] [ru], mert rajtakapták, hogy verte és szexuálisan bántalmazta a női fogvatartottakat. A letartóztatást az a sokkoló videó [24] [Vigyázat: megrázó felvétel!] eredményezte, amelyet egy MrArtur113 nevű felhasználó töltött fel a YouTube-ra még október elején. A felvételt több mint 146 ezren nézték meg.

Október 27-én az Udmurtia.tv tett közzé egy videót [25] [ru] Denisz Agasinról, Izsevszk [26] város vezetőjéről, amint azt mondja a veteránok érdekeit képviselő szervezetek küldöttjeinek, hogy a következő évi támogatás összege attól függ, milyen eredményt ér el az Egységes Oroszország Párt a kerületükben. Október 31-én a Patrióta Oroszország Párt képviselői panaszt emeltek [27] [ru] Agasin ellen, követelve, hogy az ügyész indítson vizsgálatot, amelynek akár öt év börtönbüntetés lehet az eredménye.

A fentiekhez hasonló példák óráról órára jelennek meg, és jól bizonyítják, hogy a manipulációk ellenére az állampolgárok nemcsak csökkentették az online diszkriminációra tett próbálkozásokat, de győzedelmeskedtek is a hatóságok számonkérésében.

Alekszander Kijnev, politikai elemző a következőképp summázta a történteket: „A haladás nemcsak azt jelenti, hogy a diákokat arra kötelezik, hogy fotózzák le az aláírt szavazólapokat [népszerű módszer az egyetemi dékánok körében arra, hogy biztosítsák a megfelelő szavazatokat], hanem, hogy erről [a tevékenységről] is felvétel készülhet.”