[A cikkben szereplő linkek angol nyelvű oldalakra mutatnak.]
- TechPresident:
A Google adatai alapján a kormányzati internet-megfigyelés jóval túlmegy a lehallgatási kérelmeken[6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6] [6]
- WIRED:
Hat hónap alatt 29%–kal emelkedett a felhasználói adatok amerikai igénylése a Google-tól[7] [7] [7] [7] [7] [7] [7] [7] [7] [7] [7] [7]
- Huffington Post:
13 ország, mely a legtöbb felhasználói adatot kéri ki a Google-tól[8] [8] [8] [8] [8] [8] [8] [8] [8] [8] [8] [8]
- CNet: Google: A kormányok többet kutakodnak utánad, mint valaha [9]
A cenzúráról világszerte nyilvánosan elérhető adatokat gyarapítva az OpenNet Initiative közzétette a globális internet-szűrésre vonatkozó kutatásainak adatait [10], melyek 74 országot fednek le.
Elnyomás: Olvasd és terjeszd a Global Voices Advocacyn megjelent híreket az Egyiptomban [11], Szíriában [12] és Kuvaitban [13] bebörtönzött bloggerekről!
Megfigyelés: Ahogy a Global Voices Advocacy [14] és mások is beszámoltak róla, 13 darab, az internet szűrésére fejlesztett berendezés jutott el Szíriába, melyeket a kaliforniai Blue Coat [15] vállalat gyártott. A The Wall Street Journal (WSJ) cikke szerint [16] a Blue Coat vezetői azt állítják, a vállalat nem fogja eladni termékeit olyan országoknak, amelyek amerikai embargó alatt állnak, illetve, hogy a Szíriában talált berendezéseket is egy viszonteldónak adták el, aki az állította, hogy azokat Irakba szállítja.
A WSJ számos más írásában is kitért a magánvállalatok szerepére a globális megfigyelésben. A lap egyik riportja például azzal foglalkozik, hogy a kínai Huawei vállalat hogyan házalt [17] mobiltelefon-követő és cenzúrázó berendezéseivel Iránban.
Indiában a Research in Motion felállított egy üzemet Mumbaiban [18], hogy ezzel segítsen az indiai kormánynak abban, hogy az törvényes módon tudja a BlackBerry szolgáltatásainak, köztük a chatszolgáltatásnak a megfigyelését kivitelezni. Ám a WSJ beszámolója szerint Indiának továbbra sincsenek meg a megfelelő módszerei a BlackBerry vállalati e-mailek „elfogására” és dekódolására.
Oroszországban a bloggerek növekvő befolyása a közelmúltban igencsak felidegesítette a Kremlt [19]. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet elítélte [20] az orosz kormány terveit, melyek szerint egy új szoftver segítségével le akarják követni a „szélsőséges” tartalmakat az interneten. A szervezet által hangsúlyozott fenntartások szerint a „szélsőségesség” definíciója túlságosan is tágra sikeredhet, a weboldalak elleni szankciók és büntetések pedig aránytalanok és önkényesek lehetnek. Ha érdekelnek az orosz internet történései, kövesd a Global Voices Runet Echo Projectjét [21].
Áttérve az Egyesült Államokra, a Guardian egy lenyűgöző riportban [22] számol be az Intelligence Support Systems World Americas szupertitkos konferenciájáról, melyet nemrég tartottak Washingtonban. A konferencián a megfigyelési szakma képviselői osztották meg egymással azokat a legújabb megfigyelési technológiákat és innovációkat, melyekről nem akarják, hogy te is tudj. A Global Voices Advocacy egyik barátjának, Jacob Appelbaum [23] hacktivistának sikerült ugyan bejutnia a rendezvényre, de ki is dobták onnan.
Egy jóval pozitívabb amerikai hír: a Washington Post számolt be arról, hogy 2009 óta számos intenetes vállalat sokkal magabiztosabban áll ki és kérdőjelezi meg [24] az FBI „nemzetbiztonsági leveleit”, melyekben információkat kérnek ki felhasználókról.
A The Guardian írt róla, hogy az Egyesült Királyságban a szólásszabadság és a személyes adatok védelme iránt elkötelezett csoportok aggodalmukat fejezték ki [25] amiatt, hogy a londoni városi rendőrség egy új, rejtett megfigyelési [26] technológiát helyezett működésbe. Ez a technológia mobiltelefon-hálózatnak tudja magát álcázni és egy olyan jelet közvetít, mely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy távolról telefonokat kapcsoljanak le, be tudják fogni mások kommunikációját, illetve, hogy felhasználók ezreiről gyűjtsenek adatokat egy megcélzott területen.
A Techdirt [27] cikkében az Európai Unió azon vágyával foglalkozott, hogy olyan „fekete dobozt” építenének az operációs rendszerekbe, amely a számítógép összes internethasználatáról feljegyzést készít és tárol. Az EU amellett érvel, hogy ez a funkció igen hasznos lenne a gyerekpornó elleni harcban. Az egyik technológia, melyet az EU a „fekete doboz” szerepének a betöltésére alkalmasnak gondol, a LogBox. A LogBox fejlesztője [28] azt állítja, ez a berendezés azért van, hogy megvédje az internetfelhasználók szabadságát és személyes adatait. A Techdirt ugyanakkor kiemeli azt a tényt, hogy ez a szerkezet a valóságban igen keveset tesz azért, hogy megvédje a felhasználók személyes adatait az interneten, sőt igencsak megnehezíti az anonim netezést, miközben a kormányok és bűnüldözési hatóságok számára rengeteg adatot szolgáltat minden felhasználóról.
Cenzúra: Kína 39 legnagyobb internetes, telekommunikációs és számítógépes vállalatának vezérigazgatója megegyezett [29] arról, hogy a szigorítják az önszabályozást és belső fegyelmet azért, hogy visszafogják az online „pletykák”, pornográf tartalmak és visszaélések, illetve egyéb káros információk terjedését az interneten. A kínai állam a közelmúltban erőteljesen lecsapott [30] az internetre és a közösségi médiára [31], ezen lépések sorába illeszkedik ez a fejlemény is.
Indiában a Bangalore-i székhelyű Központ az Internetért és Társadalomért (Centre for Internet and Society) közérdekű adatigényléssel fordult [32] az Információ Technológia Minisztériumához, hogy a weboldalak blokkolásával kapcsolatban kérjen információkat. A minisztérium válasza [33] alapján a Központ megállapította, hogy „a kormány által közölt információk nincsenek összhangban azokkal az adatokkal, melyeket a Google tett közzé”. Következtetésük: „vagy a minisztérium nem adja ki az összes, a weboldalak blokkolására vonatkozó releváns információt, vagy nem a törvény szerint járnak el.”
Belga [34] és finn [35] bíróságok internetszolgáltatókat a Pirate Bay blokkolására köteleztek.
Az Egyesült Államok képviselőházának igazságügyi bizottsága nemrég törvényjavaslatot [36] terjesztett elő a szellemi tulajdon online védelméről, amelyet néhány kritikus a „Nagy Amerikai Tűzfal” kezdetének [37] nevezett. A The Electronic Frontier Foundation [38] és mások részletesen kifejtették, hogy mi a probléma a javaslattal: például többek között a tisztességes eljárás hiánya, a „túlblokkolás” és a visszaélés nagy valószínűsége, az internet köztes szolgáltatóira és szereplőire rótt aránytalanul nagy felelősség, valamint a DNS cenzúra globális legitimizálása és az internet lehetséges széttöredezése. A törvényjavaslatról úgy tartják, még „gonosz testvérénél”, a Szenátus előtt lévő PROTECT IP [39]-nél is rosszabb, melyet szintén számos tech vállalat és non-profit szervezet ellenez. Hiába az ellenállás, a törvényjavaslat támogatottsága a törvényalkotók körében viszonylag széles [40].
Netsemlegesség: Jan Vermeulen dél-afrikai tech újságíró lefuttatta az M-Lab „glasznoszty tesztjét” [41] a dél-afrikai internetszolgáltatókon, hogy kiderítse, vajon az állítólagos sávszélesség-politikájuk megfelel-e a valóságnak.
A nagy sávszélességet igénylő internetes alkalmazások terjedése Dél-Koreában a netsemlegességet fontos kérdéssé tette [42]. A dél-koreai szolgáltatók arról számoltak be, hogy egyre nehezebb a tartalommal szembeni semlegesség gyakorlatát fenntartani. Korea három legnagyobb telekommunikációs vállalata aggódik a Smart TV-k [43] egyre nagyobb népszerűsége miatt, melyek internetkapcsolatot használnak a hagyományos kábeles vagy antennás megoldás helyett. A szolgáltatók szeretnének díjakat kivetni ezekre a vállalatokra a tartalom mennyisége és típusa alapján.
Internet-kormányzás: az ICANN 42. nyilvános találkozóját tartotta Dakarban, Szenegálban [44] a múlt hónapban. Wendy Seltzer tudósított nekünk a Global Voices Advocacyn [45] arról, hogy a domain név regisztrátorok akkreditációjáról szóló, látszólag homályosnak tűnő vita miért is fontos. Konstantinos Komaitis, az ICANN nem-kereskedelmi résztvevő csoportjának [46] (melyben a Global Voices is részt vesz) aktív tagja ezt a küzdelmet úgy írta le [47], mint ami a kormányok és más ICANN-szereplők között zajlik, azért, hogy vajon az ICANN bizonyos résztvevői egyenlőbbek legyenek-e mint a többiek az ICANN multi-stakeholder (több érintett szereplőt bevonó) irányítási modelljében. Kieren McCarthy a dotNextnél szintén közölt egy mélyebb elemzést [48] a kormányok és a regisztrátorok összecsapásáról a domain nevekkel kapcsolatos bűnüldözési kérdések felett. Az Internet Governance Project oldalán Milton Mueller a nem-kereskedelmi résztvevők csoportját, illetve az ahhoz kapcsolódó szervezeteket körülvevő politikai kérdésekről értekezik [49], illetve az ICANN-on belüli civil részvételért folytatott küzdelemről.
India közzétett hivatalos javaslata [50] az ENSZ-t bízná meg az internet-kormányzás felügyeletével. Három különböző internet-kormányzási szakértő is közölt erről elemzést, Kieren McCarthy [51], Milton Mueller [52] és Jeremy Malcolm [53].
A Nemzetközi Távközlési Egyesület elfogadott egy új, a biometrikus információk továbbítására vonatkozó protokollt. Ez a protokoll lehetővé teszi az orvosoknak, hogy biztonságosan hozzáférjenek a páciensekről szóló adatokhoz. Ez azokban a fejlődő országokban jelentene segítséget és jobb ellátást, ahol a vidéki régiókban az egészségügyhöz való hozzáférés, illetve a kórházak és orvosok közötti kommunikáció gyenge. A teljes sajtóközleményt itt olvashatod [54].
Internetezők hatalma: Lee Yoo Eun a Global Voiceson arról számol be, hogy az október 26-i szöuli polgármesterválasztáson a Twitter milyen jelentős szerepet töltött be. Itt olvashatod a teljes cikket [55].
Hermwan Chinery-Hesse afrikai vállalkozó beszédet mondott a Tech 4 Africa konferencián, ahol kiemelte, hogy az internetes kommunikációs technológiák mi mindent adtak Afrikának. Beszédének szinopszisát a Tech4Africa oldalán lehet elérni [56].
A kibertér uralkodói: A Facebook bevezette az új „őrangyal [57]” funkciót, amely segít a felhasználóknak helyreállítani a zárolt regisztrációkat.
A 13. osztrák Nagy Testvér-díj [58] átadóját október 25-én tartották Bécsben. A „győztesek” között volt a Telekom Austria vezérigazgatója, a bel- és igazságügyi miniszter, illetve a terrorelhárítási rendőri osztag vezetője. Mark Zuckerbergnek ítélték az „Élethosszig Tartó Fenyegetés” díját, a “Szabadság Védelmezője” elismerést pedig az „Európa a Facebook ellen [59]” kampány készítői kapták.
A Szilícium-völgy Emberi Jogi Konferenciát [60] október végén rendezték meg San Franciscóban (lásd a GVA, Jillian York és az Economist [61] beszámolóját), és kiadták a Szilícium-völgy szabványt [62], egy 15 alapvetésből álló dokumentumot, melyet a technológiai cégeknek be kellene tartaniuk az emberi jogok védelme érdekében.
A kínai Weibo egy angol verziót akar indítani [63] a Flipboard és az Instagram partnerségével. Vajon ők be fogják tartani a Szilícium-völgy szabványt?
Biztonsági figyelmeztetés: Barnaby Jack biztonsági fejlesztő lehetségesnek találta, hogy támadás indítható inzulinadagoló [64] (chipek) ellen. Ugyan még senki nem számolt be olyan esetről, hogy bárki is elszenvedője lett volna egy hasonló támadásnak, ez mégis felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire le vannak maradva a biztonsági technológiák, amikor kritikus infrastruktúrákról és orvosi céllal használt berendezésekről van szó.
Kiadványok: Digitális kamerával csökkenthető a választási korrupció [65], szerző: Michael Callen és James Long.
Kikezdett hozzáférés: biztonság, identitás és ellenállás az ázsiai kibertérben, az OpenNet Initiative publikációja decemberben kerül hivatalosan bemutatásra. A könyv egy része (benne e sorok szerzőjének egy fejezetével) online olvasható és letölthető itt [66].
Események: Érdemes megnézni ezt az internettel kapcsolatos eseményeket gyűjtő naptárat [67] az Internewstől.
MEGJEGYZÉS: A mostani kiadás összeállításában jelentős segítséget kaptam Ted Ebytől és Weiping Litől.
Iratkozz fel a Netizen Reportra e-mailben! [68] [angol]