Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

Netizen Report: Harc a jövőért kiadás

Monashosh képe a Flickr-ről

[A cikkben szereplő hivatkozások angol nyelvű oldalakra mutatnak, a kivételeket jelezzük.]

Ismerkedj meg Khaled Alaa Abdel Fattah-val, aki december 6-án született két egyiptomi cyber-aktivista gyermekeként: édesanyja Manal Bahey al-Din Hassan, édesapja pedig Alaa Abd El-Fattah, aki jelenleg börtönben van. [A fordítás megjelenése idején Alaa-t már kiengedték a börtönből — a szerk.] Khaled a fiatal Khaled Said után kapta a nevét, akinek erőszakos halálát a rendőrök okozták. A fiatalember szimbóluma és inspirálója lett a 2010-es tüntetéseknek, melyek 2011 elején végül megbuktatták Mubarak rezsimjét.

Eközben az internetközpontú aktivizmus a világ egy másik részén, Oroszországban fiatalok egy új generációját – akiknek jó része korábban soha nem vett részt tüntetéseken – vitte az utcára, hogy tiltakozzanak az ellen a választási eredmény ellen, melyről úgy gondolták, hogy a hatalmon lévő párt érdekének megfelelően „alakult”. Egy blogger azt nyilatkozta a TIME magazinnak, hogy röplapokat terjesztett Moszkva-szerte a választás előestéjén, arra kérve az embereket, hogy az Egységes Oroszország [Putyin és Medvegyev pártja] ellen szavazzanak, ezzel kockáztatva, hogy a párt támogatói megtorlásban részesítik az akció miatt. Az egyik röplapon a következő állt:

„Egy napon a gyereked meg fogja tőled kérdezni: apa, hol voltál, amikor a szélhámosok és a tolvajok kirabolták a hazánkat?”

Az olyan emberek, mint Alaa, vagy a szíriai blogger Razan Ghazzawi [hu], akit a jordániai határon tartóztattak le (és azóta szerencsére elengedtek – hu), illetve Ali Abdulemam bahreini blogger, akinek február óta bujkálnia kell, mind egy olyan világért harcolnak, melyben saját gyerekeik szabadon kimondhatják, amit gondolnak, és anélkül vehetnek részt ellenzéki mozgalmakban, hogy a bebörtönzéstől kellene tartaniuk. De mi a helyzet velünk, többiekkel? Hogy megismételjük az orosz blogger kérdését:

Mi magunk mit teszünk azért, hogy majd a gyerekeink is tudják használni arra az internetet, amire mi: harcolni a jogaikért és a hatalom szemébe mondani az igazságot?

Az internet szabadságáért és irányításáért folyó harc egyre kiélezettebb, ahogyan azt a közelmúlt eseményei is mutatják:

Felügyelet: Az elmúlt időszak egyik legnagyobb, megfigyeléssel kapcsolatos híre, hogy a WikiLeaks elindította a SpyFilest. Az oldal dokumentumok tárháza azokról a vállalatokról, melyek megfigyelési technológiákkal kereskednek világszerte. Azoknak a híreknek a hatására, hogy nyugati vállalatok megfigyelési technológiákat adnak el nem demokratikus országoknak, az Európai Unió Tanácsa megtiltotta a Szíriába irányuló exportját (PDF) az olyan felszereléseknek és szoftvereknek, melyeket az internet és a telefonos kommunikáció monitorozására lehet használni. Washington DC-ben a Képviselőházban bemutattákGlobal Online Freedom Act [Globális Online Szabadság Törvény] egy új verzióját, amely megtiltaná amerikai vállalatok számára a megfigyelési technológiák elnyomó rezsimek által kormányzott országokba irányuló kereskedelmét.

Az előző hónapban hírt adtunk a CarrierIQ szoftver körüli botrányról, mely bizonyos okostelefonokon a felhasználók tevékenységét naplózza. Az AT&T és a Sprint elismerte, hogy használják a CarrierIQ-t. Természetesen valaki rögtön létrehozott egy alkalmazást, melynek segítségével meg tudod nézni, hogy az androidos telefonodon fut-e a Carrier IQ.

Az indonéz kormány csatlakozott azokhoz a kormányokhoz, amelyek azt követelik a BlackBerryt gyártó RIM-től, hogy a BlackBerry Messenger szervereit az adott országon belül működtessék (megkönnyítve ezzel a belföldi felügyeletet), máskülönben az összes BBM és más internetszolgáltatások országon belüli lekapcsolásával kell számolniuk.

Szerző jogok: Egy világszerte vívott harc kezd el kibontakozni a szemünk előtt. Az egyik oldalon állnak azok, akik a szellemi tulajdon védelméért semmilyen árat nem tartanak túl magasnak, a másikon pedig az a csodálatos szövetség, melyet a szólásszabadság és az emberi jogok ügye iránt elkötelezett csoportok, internetes aktivisták közösségei, plusz az internet mérnökök globális közösség plusz az internetes ipar alkot. Ennek a háborúnak a frontjai jelen pillanatban az Egyesült Államokban húzódnak. A Kongresszus előtt lévő két törvényjavaslatról van szó: a Stop Online Piracy Actről (SOPA) és a Protect IP Actről (PIPA), melyek létrehoznák (ahogy ezen sorok szerzője ezt máshol kifejtette) a „Nagy Amerikai Tűzfalat”, arra kényszerítve a weboldalak működtetőit, hogy felügyeljék és cenzúrázzák saját felhasználóikat. Az ellenzők a Dajaz1.com ügyét hozzák fel példának arra, hogy a SOPA és a PIPA miért veszélyes. Eközben jó példaként arra, hogy az új törvényi szabályozásnak köszönhetően hogyan éleződhet ki a cenzúra és a cenzúra kijátszásának „fegyverkezési versenye”, programozók egy csoportja kiadott böngészőkhöz egy új, az internetes cenzúrával megbirkózó kiegészítőt. Nemrég kétpárti törvényhozók előálltak egy alternatív javaslattal a SOPA és a PIPA helyett: ez az OPEN. A Techdirt egy részletes elemzést közölt: röviden, ez a javaslat jobb, mint a SOPA és a PIPA, ugyanakkor az online szólásszabadság szempontjából ennek is megvannak a maga hibái.

Egyéb frontok: az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az internetszolgáltatóktól nem lehet kérni az internetes forgalmat szűrő rendszerek beépítését az illegális zenemegosztás megakadályozása érdekében.

Ausztrál internetszolgáltatók előálltak a „Terv az online szerzői jogok megsértésének problémája ellen”(pdf) elnevezésű javaslatukkal. A javaslat három fázist (oktatás, figyelmeztetés és felderítés) különít el azoknak a felhasználóknak a kezelése során, akik részt vehetnek az illegális fájlmegosztásban. A javaslatról az Ars Technica közölt elemzést.

A Google elkezdte hozzáadni a feketelistájához azokat az oldalakat, melyek feltételezhetően részt vesznek az illegális fájlmegosztásban.

Eközben az ENSZ Emberi Jogok Főbiztossága által rendezett közmeghallgatáson egy szakértő nagyobb szakpolitikai hangsúlyt kért az emberek azon jogának, hogy részesüljenek a tudományos fejlődés eredményeiből.

Cenzúra: A cenzúráról szóló hírek számában sosem mutatkozik visszaesés. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik javaslatát, melyet a szervezet 56 tagjának több mint fele támogatott, néhány állam megvétózta – köztük Oroszország, ahol a mostani parlamenti választások tisztaságát figyelő, illetve az ellenzéki pártok által támogatott népszerű weboldalakat támadás érte.

Magyarország egy éve vezette be az új médiatörvényt a média felügyeletére, beleértve az internetet is. A thaiföldi kormány a királyról szóló megjegyzéseket cenzúrázott a FacebookonTörökország kormánya bevezetett egy új, az internetes tartalmak szűrésére szolgáló rendszert. Az indiai kormány azt várja el az olyan internetes vállalatoktól, mint a Google vagy a Facebook, hogy cenzúrázzák a „becsmérlő, uszító vagy rágalmazó” tartalmaikat.

Kína kormányközeli médiájában továbbra is olyan cikkek jelennek meg, melyek a „rosszindulatú internetes pletykák” visszaszorítását követelik, előrevetítve, hogy az újabb várható kormányzati akció nem csupán egy rosszindulatú pletyka lehet.

Még több elnyomás (kiegészítésként a poszt elején leírtakhoz): Vietnám egyik bloggerének, Pham Minh Hoangnak a büntetését csökkentették a nemzetközi felháborodás hatására, de még így is három év házi őrizet vár rá.

Egy diákot Azerbajdzsánban bebörtönöztek egy Facebook üzenet miatt. Egy bahreini Twitter felhasználót 66 napra zártak börtönbe, miközben más bahreini aktivisták fenyegető üzeneteket kaptak Twitteren. Zimbabwéban a Media Monitoring Project munkatársait őrizetbe vették. Egy amerikai blogger börtönbe került Thailföldön felségsértés miatt.

Nemzeti politika: Az Egyesült Királyság a kiberbiztonság erősítését tervezi a lehetséges fenyegetések kivédése érdekében, ám a stratégiák közt a cenzúra is szerepet kaphat. A Harvard Egyetem professzora és az online jog szakértője, Susan Crawford amellett érvel, hogy az Egyesült Államok kormányának inkább egy „foltozásszerű”megközelítést kellene alkalmaznia a kiberbiztonság kérdésében ahelyett, hogy megpróbálna egy mindenre kiterjedő törvényt alkotni, melynek nem kívánt mellékhatásai lennének az állampolgárokra nézve.

A netpolgárok ereje: Szaúd-Arábiában a netezők az online aktivizmus eszközéhez fordultak, hogy felhívják a figyelmet a al-Katifban zajló tiltakozásokra. Az Egyesült Államokban az Occupy mozgalom tagjai létrehozták az Occupy Research wiki oldalt „adatbázisok megosztására és információ-megosztásra arról, hogy az Occupy mozgalom kutatói hogyan tudnak együttműködni a mozgalommal kapcsolatos adatok gyűjtésében, megosztásában, elemzésében és vizualizálásában.”

A kibertér uralkodói: a Facebook egyezségre jutott az Egyesült Államok kormányának Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával a személyes adatok védelmének kérdésében. Az Occupy mozgalom tagjai a Facebookhoz intézett petíciójukban az adatkezelési gyakorlat megváltoztatását kérik, mivel az szerintük káros az aktivistákra nézve.

Aktivisták az Egyesült Államokban petícióval fordultak a Google-hoz, hogy az lépjen ki az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájából, mely állításuk szerint olyan „gonosz” cégek befolyása alatt van, melyek az egyszerű polgárok érdekeinek a rovására nagyvállalatokéit érvényesítik.

A Verizon arra kérte a Google-t, hogy a Galaxy Nexus telefonhoz ne mellékelje a Google Walletet, azt az online fizetőprogramot, mely a Verizon saját fizetési rendszerének a riválisa lehet. Ez a kérés ugyanakkor sértheti az FCC-szabályokat.

A Twitter megvásárolt egy start-up céget, mely elsősorban a személyes adatok védelmével kapcsolatos technológiákra összpontosít.

Internet-irányítás: Annak ellenére, hogy jópár ipari szereplő ellenezte, illetve, hogy a Szenátusban is kérdéseket vetett fel az intézkedés, az amerikai kormány megerősítette, hogy mind az ICANN internet-irányítási modellje, mind az új, generikus legfelső szintű domainek (gTLDs) a jövő év elején életbe lépnek.

Publikációk és források:

Események: a digitális kor állampolgárainak jogaival kapcsolatos rendezvényekről lásd a Global Voices rendezvénynaptárát.

TÖBB: ha kéthetente megjelenő kiadásaink nem elégítik ki az információéhségedet, kövesd a #netfreedom Twitter hashtaget és a netizenreport könyvjelzőt a Diigón.

MEGJEGYZÉS: ez a kiadás nem jöhetett volna létre a Weiping Litől kapott jelentős segítség nélkül.

Iratkozz fel az angol nyelvű Netizen Reportra e-mailben!

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.