- Global Voices Magyarul - https://hu.globalvoices.org -

Arab világ: Egy év képekben – szerzőink válogatása

Kategóriák: Közel-Kelet & Észak-Afrika, Bahrein, Jemen, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria, Tunézia, Civil média, Emberi Jogok, Fiatalság, Fotográfia, Háború & Konfliktus, Média és újságírás, Művészet és Kultúra, Tiltakozás, Történelem

Ez a cikk a Tüntetések Szíriában 2011-2012 [1] tudósítás-sorozatunk része.

 

 

Azóta, hogy Mohamed Bouazizi [7], a fiatal tunéziai gyümölcsárus 2010 decemberében felgyújtotta magát egy Sidi Bouzid nevű kisvárosban, példátlan népi tiltakozáshullám söpör végig az arab világon. A térség példa nélküli eseményeket élt át, melyekről senki még csak elképzelni sem tudta, hogy életében tanúja lehet.

Három arab diktátort taszítottak le, néhányat a reformok melletti elköteleződésre kényszerítettek, miközben más helyeken a konfrontációk fájdalmasnak és véresnek bizonyultak.

2011 valószínűleg úgy íródik be tehát az arab világ történelmébe, mint az az esztendő, amikor az emberek elkezdtek fellázadni elnyomó rezsimjeik ellen.

Miközben búcsút intünk 2011-nek, és előrenézünk 2012-re, megkértük szerzőinket, osszák meg velünk azokat a képeiket, melyek nézetük szerint a legjobban jellemzik a tavalyi évet az érintett országokban.

Tunézia

[8]

Az engedélyével felhasznált fotót Talel Nacer készítette

2011. január 14-én tüntetők ezrei gyűltek össze Tuniszban a belügyminisztérium épülete körül, és a diktátor, Zeine El Abidine Ben Ali lemondását követelték. Később, még ugyanazon a napon Ben Ali Szaúd-Arábiába menekült.

Afef Abroughi [9]

Szíria

[10]

Ismeretlen fotós képe

Jelentőségteljes üzenet a szíriai „Kafar Nabel megszállt városából”.

Leila Nachawati [11]

Libanon

[12]

Az engedélyével közzétett fotót Krikorian készítette

Noha Libanon 2011-ben nem élt át forradalmat, a cédrusok földjét is erősen befolyásolták a térségben zajló történések és a felfordulás. A libanoniakat azonban leginkább a magas megélhetési költségek nyomasztják a legjobban. Minden kormányzati béremelést követően, s még mielőtt a tervet a parlament jóváhagyná, az árak elképesztően magasra szöknek.

Thalia Rahme [13]

Palesztina

[14]

Jillian C. York Creative Commons (CC BY-NC-SA 2.0) engedéllyel felhasznált fotója

Palesztina: „Összefogva menetel a szabadság felé.”

Jillian C. York [15]

Jemen

[16]

Fotó: Shohdi Al-Sofi, a fotós engedélyével

A békés tömegfelvonulások, melyek folyamatosan zajlottak 2011-ben, tanúságtételei a jemeniek kitartásának és rendíthetetlenségének, s alapvetően azt bizonyítják, miként az óriásplakáton is olvasható, hogy a „győzelem a népé”.

Noon Arabia [17]

Bahrein

[18]

@almakna Twitteren posztolt felvétele

@almakna Twitteren megosztott fenti felvétele azon területek sokaságát mutatja, melyeket a jelentések szerint könnygázzal árasztott el egy éjszaka a bahreini hatóság. Azon a bizonyos napon magam is fulladoztam a könnygáztól, majd éjjel és a rákövetkező nap betegeskedtem, s közvetlenül figyelemmel kísértem a Twitter-használók siránkozását és panaszait az egész országból.

Amira Al Hussaini [19]

[20]

@SanabisVoice Twitteren posztolt felvétele

Ezen a Sanabis Voice-tól [21]kapott felvételen egy kis területről egyetlen nap összegyűjtött üres könnygáz-hüvelyek láthatók. Ilyen fotók bőségesen találhatók online, a netezők osztják meg őket a közösségi oldalalon, állításuk szerint a könnygáztámadások 11 hónapja újra meg újra ismétlődnek, amivel a világ nem túl sokat törődik.

Amira Al Hussaini [19]

Egyiptom

[22]

Fotó: rouelshimi, Creative Commons licenccel közzétett kép (CC BY-NC-SA 2.0)

Január 25-én a tüntetők első hulláma a Tahrír térre megy. Ez a forradalom hajnala.

Tarek Amr [23]

Marokkó

[24]

Amine Hachimoto engedéllyel felhasznált fotója.

A parlament előtt pózoló marokkói szupermanre felnéző kislány mintha azon tűnődne, az óriás tud-e repülni. Talán egy poénra készülő ultranacionalista? Vagy talán a február 20. pártoló csoport egyik támogatója? Valójában nem fontos, mert Amine Hachimoto [25] megragadó fotója mögött egy új marokkói valóság húzódik meg: 2011 az az esztendő, amikor az utca  az erőszakmentes politikai megnyilvánulás színtere lett, ami valószínűleg az elkövetkezendő években is folytatódni fog.

Hisham Almiraat [26]

Ez a poszt angol nyelvű tudósításaink része: