Geraldine de Bastion (@geralbine) egy multikulturális háttérrel rendelkező nemzetközi szaktanácsadó Berlinből. Szakértője az információ- és kommunikációtechnológiának, annak, hogyan lehet az új médiát használni a fejlődés támogatásában. Állami szervezetek, civil szervezetek és vállalatok tanácsadója a digitális média és a kommunikációs stratégiák területén. Ezenkívül a világ különböző pontjain élő aktivistákkal és bloggerekkel dolgozik együtt.
Geraldine a Nemzetközi Együttműködés Egyesületénél (GIZ) és a Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztériumnál (BMZ) kezdte karrierjét. 2005-ben az Információ Társadalom Csúcstalálkozón (World Summit of Information Society, WSIS) segítette a német delegációt, valamint a GIZ megbízásából dolgozott a Fülöp-szigeteki Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (Philippine National Development Agency, NEDA). Az elmúlt öt évben Geraldine együtt dolgozott a Newthinking Communications GmbH-val, amely egy open source, azaz nyílt szabványú stratégiákkal foglalkozó ügynökség. 2012-ben ő volt a kurátora a re:publicának [1] [en], amely Németország legnagyobb konferenciája internet és társadalom témakörben.
Szenvedélye a zene, a művészetek és az új technológiák, illetve az, hogy a hobbijait bevonja munkájába. Szabadidejében aktív tagja a Digitale Gesellschaft civil szervezetnek.
[2]Geraldine de Bastion nemzetközi ICT szaktanácsadó. A kép forrása: ictcracker.mixxt.com
Markos Lemma (ML): Milyen a közösségi média helyzete Etiópiában?
Geraldine de Bastion (GB): Az első etiópiai látogatásom során azt tapasztaltam, hogy általánosságban nagy igény van az információra és kommunikációra, illetve, hogy a közösségi médiát most kezdik el felfedezni a véleménykifejezés eszközeként. Az alacsony internetpenetráció miatt a közösségi média egyelőre azon kevesek számára van fenntartva, akiknek van hozzáférése – de ez a csoport kreatívan, az információcsere felpörgetésére használ olyan platformokat, mint például a Facebook vagy a Twitter. Például nekem nagyon tetszik egy fiatal etióp által működtetett Facebook csoport, amiben Adisz Abeba-i szórakozási lehetőségeket oszt meg.
ML: A civil média milyen szerepet játszik a politikában?
GB: Jelenleg a civil média, különösen a blogok fontos szerepet játszanak azon elhivatott emberek életében, akik olyan témákat vagy nézőpontokat kívánnak megjeleníteni, amelyeket a hagyományos média nem dolgoz fel. Így a civil média meghatározó szerepet játszik abban, hogy egy sokrétű médiakép jöjjön létre. Ugyanakkor a civil média hatása a politikai döntéshozatalra egyelőre nem látszik, főként az alacsony internetpenetráció miatt, illetve, mert nem lehet széles tömegeket elérni vele az országban. Bár a legtöbb blogger egyelőre még a kormányzó hatalmak látókörén kívül tevékenykedik, érezhető egyfajta félelem attól, hogy a kritikus hangokat elnyomhatják.
ML: A közösségi média az új nyilvánosság?
GB: Ez egy összetett kérdés. Véleményem szerint mindenképpen ad valamiféle közösségérzetet és nyilvánosságot. Lehet azzal érvelni, hogy egy olyan országban, ahol a nyilvános demonstrációk be vannak tiltva, egy virtuális összejövetel egy Facebook csoportban alternatív formája a tiltakozásnak – még akkor is, ha virtuális és nem fizikai. Ugyanakkor mindaddig, amíg az emberek többségének nincs hozzáférése ezekhez a technológiákhoz, csak korlázottan lehet őket a demokrácia építésére felhasználni.
ML: Milyen az információszabadság helyzete az interneten Etiópiában és általánosságban a világban?
GB: Pesszimista szemszögből nézve a helyzet egyre rosszabb. Olyan nemzetközi fenyegetések mellett, mint az ACTA vagy az, hogy az elnyomó kormányok egyre több lehetőséggel élhetnek a digitális disszidensek megfigyelésére, úgy tűnik, hogy az információszabadság veszélyben van. Ez különösen igaz Etiópiára. A TOR nemrég bejelentette, hogy az etióp kormány az ország teljes adatforgalmát mély csomagelemzésnek [deep packet inspection] veti alá. Ezt a fajta cenzúrát és a privát kommunikáció megfigyelését Kínához, Iránhoz és Kazahsztánhoz szokás hasonlítani. Nincs mód arra, hogy az etióp állam figyelő tekintete elől elmeneküljenek a netezők, mivel ott még mindig az Etióp Telekommunikációs Részvénytársaság (Ethiopian Telecommunication Corporation) az egyetlen távközlési szolgáltató.
Szerintem fontos, hogy folyamatosan tájékozódjunk és aktívan felszólaljunk a jogainkért online és offline is! Több olyan szervezet is van, mint például az EFF [3] [en], az EDRI [4] [en] és a TOR [5] [en], akiktől tanácsot lehet kérni arról, hogyan lehet online aktivistaként biztonságban maradni.
ML: Hogy használják a politikusok a közösségi médiát Etiópiában és általánosságban Afrikában?
GB: A politikusoknak általánosságban rengeteg lehetőségük van a közösségi média használatára és néhány afrikai vezető, mint Goodluck Jonathan [6] [en] vagy Jacob Zuma megérezték a dologban rejlő potenciált. Ugyanakkor azt a lehetőséget inkább kihagyják, hogy értelmes párbeszédet kezdeményezzenek az állampolgárokkal, ehelyett a közösségi médiára a saját mondanivalójuk újabb szócsöveként tekintenek.
Etiópiában a felülről lefelé irányuló online politikai kommunikáció még mindig gyerekcipőben jár. Ilyen kevés online állampolgár mellett a hagyományos média, a rádió és a televízó a fő információcsatornák.
ML: Hogyan használják a közösségi médiát az civil szervezetek?
GB: A közösségi média kampányok használata egyre fontosabbá válik a civil szervezetek számára. A nagyok vezetik a sort, például a Greenpeace A Sötét Oldal [7] [en] kampánya óriási siker volt. A közösségi médiát használták információközlésre, szórakoztatásra és az emberek aktivizálására. Az online adománygyűjtés is egyre népszerűbb. Úgy gondolom, sok etióp civil szervezetet érdeklődne a közösségi média használata iránt, különösen a nemzetközi figyelemfelkeltés céljából, de sokan erőforráshiánnyal küzdenek vagy pénzszűkében vannak. Egyértelműen egyre népszerűbb az olyan kereskedelmi platformok használata, mint amilyen a Facebook is, az üzenetek terjesztésében és a támogatók felkutatásában.
ML: Melyek a civil média fő kihívásai Etiópiában?
GB: A legnagyobb akadály a monopolizált infrastruktúra. A digitális írástudók számát lehet növelni, különösen azért, mert az érdeklődés és a motiváció is bőven megvan az emberekben. Ugyanakkor az állami monopólium a szolgáltatói oldalon felveri az árakat és könnyen felügyelhetővé teszi az internetet.