Ez a bejegyzés a Londoni Olimpiai Játékok 2012 [1] kiemelt tudósítás-sorozatunk része.
Alig pár nap van hátra a 2012-es olimpiáig. A sportesemény, amelyre mindenki készül, Londonban kerül megrendezésre. Afrika számára jók a kilátások, néhány országnak pedig az olimpiai játékok a sokéves felkészülés, valamint a kiújuló rivalizálás tetőpontját jelentik.
Az Afritorial egy történelmi áttekintést ad [2] [en] az afrikai országok fejlődéséről első, 1908-as szereplésüktől kezdve:
Afrika országai már régóta tagjai az olimpiai családnak. A kontinens nemzetei már az 1908-as londoni olimpiától kezdve jelen vannak, mikor még csak a dél-afrikai volt az egyetlen szubszaharai csapat, amelyik részt vett a londoni játékokon.
A következő afrikai csapat, amelyik indult a olimpián, az egyiptomi volt 1928-ban Amszterdamban. A[z afrikai] részvétel aránya 1960-tól változott meg igazán a gyarmati rendszertől kivívott függetlenségük után csatlakozó afrikai országokkal. Afrikai sportolók korábban is részt vettek a sporteseményen, de általában csak mint a gyarmati hatalmak csapatainak tagjai. Az afrikai nemzetek ma már az olimpiai játékok sikeres versenyzői.
Valószínűleg Etiópia, Dél-Afrika, Kenya, Nigéria és Ghána a legesélyesebb arra, hogy a legtöbb érmet vigye haza az idei játékokon. Atlétáik rendkívüliek, olimpiai felkészülésük, programjaik nagyon erősek és ők dominálják a hosszú és közép távú versenyeket is. Eközben olyan országok, mint például Togo, csak két atlétát tudnak Londonba küldeni, mivel anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy több versenyzőt küldjenek, még akkor sem, ha azok megfelelnének a követelményeknek.
Kenyaiak az olimpián. Forrás: sportskenya.blogspot.com
Az ECAD Forum emlékeztet [3] [en] a régi rivalizálásokra, ami például az etiópiaiak és a kenyaiak között zajlik a közép- és hosszútávfutáson:
Kenya és Etiópia készen áll arra, hogy folytassa a már tradicionális szerepét, és továbbra is az övéik legyenek az olimpián legtöbb érmet elnyerő afrikai versenyzők.
Habár Dél-Afrika nem biztos, hogy képes lesz annyi érmet nyerni, mint a kelet-afrikai versenyzők, mégis elszántan szeretné felülmúlni négy évvel ezelőtti, Pekingben nyújtott elszomorító teljesítményét, amikor is 136 atlétájukból csak egy szerzett érmet.
Nigéria egy másik olyan ország, amelynek hinnie kell abban, hogy innen már csak felfelé vezet az út, miután a 2008-as játékokról csak egy ezüstöt és három bronzot vittek haza. De meglepetésekre számíthatunk más, kevésbé ismert afrikai versenyzőktől is.
Néhány afrikai mindent megtett azért, hogy bebiztosítson magának egy helyet a július 27-től augusztus 12-ig tartó megmérettetéseken: a dél-afrikai férfi és női jégkorongcsapat és az angolai kosárlabdacsapat hihetetlen küzdőszellemről tesz tanúbizonyságot.
A faji, nemi és vallási előítéleteket [illetve megkülönböztetést] néhány résztvevő ország figyelembe vette [4] [en], mint például Szaúd-Arábia, mely most először engedi női versenyzőinek is a játékokon való részvételt:
Pierre de Coubertin báró, a modern kori olimpiai játékok alapítója több mint 90 éve írta le ezeket a szavakat [„Minden sport minden embernek”, de valójában Coubertin eredeti elképzelése szerint csak felnőtt férfiak versenyezhetnének [5] – a szerk.]. Mégis, Szaúd-Arábia csak pár hete döntötte el, hogy a nőket is engedi versenyezni az olimpián. (Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy atlétáik rendes úszódresszben vagy tornadresszben fognak versenyezni.) Katar, melynek pályázata a 2020-as olimpiai játékok megrendezésére végül nem jutott be az utolsó fordulóba, bejelentette, hogy a 2024-es olimpia rendezésére is benyújt majd egy újabb jelentkezést. De addig is az idei év lesz az első eset Katar számára is, hogy olyan olimpiai csapatot állított össze, amelyben nők is helyet kaptak.
BA Haller linkeli [6] [en] annak a versenyzőnek a történetét, aki az első dupla amputált lábú futó lesz, aki részt vehet a paralimpián és az olimpián… és ő is afrikai:
Oscar Pistorius – akit Dél-Afrika indít a 400 méteres futáson – lehet az első dupla amputált lábú futó az olimpiai játékokon. A 25 éves futót a 4×400 méteres váltóversenyre is kiválasztották. „A mai az egyik legboldogabb nap az életemben”, mondta Pistorious, aki a paralimpián is versenyezni fog. „Nagy megtiszteltetés és nagyon boldog vagyok, hogy a sok évi kemény munka, kitartás és áldozat meghozta a gyümölcsét.”
Végezetül pedig érdemes megnézni Kenya olimpiai szereplésének történetét [7] [en] a SportsKenya oldalán.