Egy Ceibafa fénykép [1]e, amelyet Suttonhoo készítette. Creative Commons licenc alapján.
A viszonylag kis kiterjedésű Guatemala csodálatos vidékei felébresztik a képzeletet. A tájból kimagasló 37 vulkántól [2] [es] a misztikus Atitlán-tóig az ország látványosságaival számos értelmiségit vonzott a kultúra és művészetek területéről, akiket valószínűleg magával ragadott ez a mesés föld. Simone de Beauvoir, Louis Aragon, Pablo Neruda, Ché Guevara, mi több, Aldous Huxley is ellátogatott a ceibafák és rózsák országába. Antoine de Saint-Exupéry [3], aki a A kis herceg írójaként vált ismertté, egy baleset során került Guatemalaba, így felvetődik a kérdés: Antigua Guatemala [4] [en] ihletadóként tekinthető-e a B 612-es bolygó megteremtésében?
A frankofóniának szentelt Bonjour Guate [5] [es] blog bevezet a történetünkbe:
Antoine de Saint-Exupéryt a véletlen sodorta Guatemalába. Lezuhant a repülő, melyen utazott, gépe megsemmisült, ő pedig súlyosan megsebesült.
A Bonjour Guate [5] így folytatja:
Számos elmélet van azokról a helyekről, amelyek inspirálhatták de Saint-Exupéryt A kis herceg megírásában: egyik közülük az, hogy a B 612-es bolygó, vagyis a kis herceg otthona Antigua Guatemala, az a hely, ahol az író a balesetet követően lábadozott.
Enchiel, egy guatemalai blogger, aki élvezte A kis herceget, azon elméleteket vizsgálja, amelyek Antigua Guatemalával kapcsolatosak, és azt állítja, hogy a rózsák városaként is ismert hely volt a szerző múzsája [6] [es]:
Megalapozatlan állítani, hogy az volt? Ki tudja? Az igazság az, hogy a B 612-es bolygó néhány részletleírása megegyezik Antiguáéval, például: a bolygón két aktív és egy kialudt vulkán található. Antigua Guatemalán kívül mely más helyen, ahol Exupéry megfordult, lehet két alvó (Agua és Acatenango) és egy aktív (Fuego) vulkán?
Jorge Palmieri blogger más elméletet vall. 1972-ben találkozott Exupéry özvegyével, a salvadori Consuelo Suncín [7]nel [es], és állítja, hogy ő volt a rózsa:
Consuelo apró termetű, kacér nő, aki meglehetősen nagylelkű volt a szeretőivel. Az emberi hibái ellenére senki sem tagadhatja, hogy ő volt A kis herceg múzsája. A támogatói azzal érvelnek, hogy a kis bolygón levő vulkán az ő hazájának, El Salvadornak a gúnyos metaforája volt. Az inaktív Izalco tűzhányó is ihlethette őt, hogy írjon egy inaktív vulkánról a kis herceg otthonában, a B 612-es bolygón, ahol a rózsát gondozta.
Ez helytálló elmélet is lehet, mivel de Saint-Exupéry egyszer azt nyilatkozta [8] [en]: „Újra felelevenítem a feleségem szemeit. Sohasem fogok többet látni, csak azokat a szemeket. Ahogyan kérdeznek.”
Egy Afrikában élő és dolgozó guatemalai blogger, Desde Kinshasha [9] [es] egy rövid történetet mesél a majomkenyérfákról, a könyvben megjelenő híres fákról, amelyek paradox módon hasonlítanak a ceibákra, Guatemala nemzeti fáira. Mielőtt hazatért volna, nagyon sajnálta, hogy nem látott majomkenyérfát, végül mégis megpillantott egyet:
Jobbra-balra tekintettem és számos példányt láttam. Május utolsó napján Kinshashában rájöttem, hogy a majomkenyérfák mindvégig ott voltak, és hogy ceibák [10] [es] voltak, így tulajdonképpen nem is voltam olyan messze az otthonomtól.
Antoine de Saint Exupéry, a híres francia író, A kis herceg szerzője volt az, aki állította, hogy „jól csak a szívével lát az ember, ami lényeges, a szemnek látlahatlan”; látta a vulkánjainkat, szagolta a rózsáinkat, és közöttünk élt, mielőtt megírta volna főművét. Antigua utcáit járta, egy közép-amerikai lányt szeretett, és rengeteget rajzolt lábadozása alatt. Majd New Yorkba ment és magával vitte a sok inspirációt. Akár Guatemala volt az ihletadó, akár nem, néhány baleset vagy véletlen találkozás boldogan végződik, mint ez a könyv [11] is, amelyet a kezemben tartok.