Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

A Kreml az internetet is annektálja

Vladimir Putin speaks to the press at a conference in Minsk, April 29, 2014, Kremlin photo service, public domain.

Vlagyimir Putyin a sajtó képviselőivel beszélget egy minszki konferencián, 2014. április 29. Kép: Kreml fotószolgálat, közkincs.

 

Az elmúlt két évben az orosz kormány állig felvegyerkezett olyan szabályozó hatalommal, amely lehetőséget ad az internet cenzúrázásának majdnem minden elképzelhető formájára. 2012 nyarán az állam olyan szövetségi listát hozott létre, amellyel feketelistára [GV] [hu] tehet bármilyen honlapot vagy egy teljes domént, ha az kiskorúak számára károsnak ítélt tartalomnak biztosít tárhelyet. Ettől az évtől a legfőbb ügyésznek jogában áll, hogy bírósági eljáráson kívül hozzáadjon a listához bármilyen, a „szélsőségek” támogatásában bűnösnek talált webcímet. 2014 április 29-én a Duma felső háza elfogadott egy sor „terrorizmus-ellenes” törvényt [GV] [en], amelyek tovább növelik a hatóságok online erejét. Miután Putyin elnök aláírja a törvénytervezetet. a névtelen közösségi finanszírozásnak szigorúbb szabályozással kell majd szembenéznie, a Facebookhoz és a Twitterhez hasonló honlapoknak pedig orosz földön kell tárolniuk és archiválniuk az adataikat (ahol a Kreml könnyebben leskelődhet). A „népszerű” bloggereket regisztrálni fogják, és ugyanazok az előírások fognak vonatkozni rájuk is, mint a szervezett tömegkommunikációs eszközökre.

A RuNet paradoxon

Ma a kormánynak számos eszköz áll a rendelkezésére akkor, ha a hatóságok le szeretnének záratni egy honlapot, vagy el szeretnének hallgattatni egy bizonyos bloggert. Valamilyen oknál fogva viszont a törvényhozók folytatják az állam cenzori eszköztárának a bővítését, mintha az internet ellenőrzése most még nem lenne elég pompás. Másszóval, az orosz internet-szabályozás kissé paradox. A parlament folyamatosan olyan törvényeket hoz, amelyek előkészíthetik az utat egy teljes körű csapáshoz, de a valódi cenzúra továbbra is csak szűk területen van jelen.

Február óta a legfőbb ügyész több száz honlapot adott hozzá [ru] a szövetségi feketelistához, beleértve [GV] [en] a grani.ru, a kasparov.ru és az EJ.ru jól ismert, de viszonylag kis látogatottsággal rendelkező ellenzéki hírportálokat. Továbbá az ügyészek számos Alekszej Navalnyijhoz, Oroszország legkiemelketőbb politikai bloggeréhez tartozó honlapot is betiltottak. Ráadásul Navalnyij az offline világban jelenleg házi őrizet alatt áll. 

Viszont több tucat jelentősebb független honlap létezik, mint az a három, amelyet a hatóságok célba vettek, és a Kreml Navalnyij elleni széleskörű támadásának a tanulmányozása is szükséges ahhoz, hogy megértsük, miért épp őt célozták meg online. Ezzel együtt, az orosz elit semmiképpen nem nevezhető szégyenlősnek, ha internetes bajkeverésről van szó, ahol a Kreml-közeli oligarchák már többször beavatkoztak a gazeta.ru [GV] [en], a lenta.ru [GV] [en] és a DozhdTV [GV] [en] hírügynökségek dolgaiba és kényszerítették emigrálásra [GV] [en] az ország legnagyobb közösségi oldalának az alapítóját és vezérigazgatóját. Az internetes szabadságba való ilyen betolakodások azonban a színfalak mögötti machinálások szokásos formáját öltötték, amelynek során a minden lében kanál részvényesek, az elbocsátások és a magánszemélyek telefonhívásai lépnek akcióba a szabadgondolkodó bajkeverők ellen.

Mégis, annak ellenére, hogy a hagyományos nyomásgyakorlás látszólag megbízhatóan és minden részletre kiterjedően tudja kezelni az orosz médiát, a törvényalkotók ezen a héten az internet-szabályozás egy újabb hullámának formájában fejezik ki az érdeklődésüket. A még a kidolgozás korai szakaszában álló új javaslatok olyan hatalmat biztosítanának az államnak, amely még a legújabb „terrorizmus-ellenes” törvénycsomaghoz képest is drasztikus.

A Kreml még nem fejezte be

Az első javaslatot Makszim Kavdzsaradze szenátor tette, aki felszólítja Oroszországot a saját, az Egyesült Államoktól és Európától leválasztott [ru] internet bevezetésére. A nyugati megfigyelés okozta biztonsági aggályokra hivatkozva Kavdzsaradze arra figyelmeztet, hogy „[Oroszországban] már mindenki csatlakozott a közösségi oldalakhoz, ahol elmondják, hogy hol voltak és hova mennek.” Kavdzsaradze javaslata máris különleges figyelmet kapott, nem is annyira furcsasága miatt, hanem az össz-orosz internet nevére tett javaslat miatt, ami „Csiburaska”, a kedvelt szovjet rajzfilm-figura neve lenne. A következő nap, a közösség reakciójától nyilvánvalóan megriadva módosította [ru] a megjegyzéseit a szenátor, mondván, hogy nem támogatja a „digitiális vasfüggönyt”.

Amíg a közönség Kavdzsaradte internetes függetlenségi álmain nevetett (szünetet tartva, hogy felmenjen a YouTube-ra és megcsodáljon néhány régi szovjet rajzfilmet), addig a Kommerszant újság megjelentetett egy másik, látszólag sokkal komolyabb kormányzati kezdeményezésről szóló történetet [ru]. Az újság névtelen forrásai szerint a Kreml egy munkacsoportja új szabályozásokat tervez, amelyek olyan hatalmat biztosítanának az államnak, amelyet a riporterek „totális ellenőrzésnek” neveznek.

A tervezet arra kényszerítené az internetszolgáltatókat, hogy Oroszország területén található DNS szervereket használjanak, megengedve a kormánynak az URL-ekhez kapcsolódó IP címek kezelését, így lehetővé téve, hogy megszakítsák az utat, amellyel a felhasználók hozzáférnek a honlapokhoz. A hivatalnokok minden online adatátvitelhez bevezetnének egy több szintű rendszert is, megtiltva a lokális és a regionális hálózatok számára a külföldön található hálózatokhoz való hozzáférést. A kormány tervez tartalomszűrést is minden szinten (habár a Kommerszant cikke nem részletezi, hogy pontosan mi is lenne a célpont). Utoljára pedig a munkacsoport javasolta, hogy a TLD RU Koordinációs Központnak [en] [a legfelsőbb szintű .RU és .РФ domének kezeléséért felelős központ, a ford.] kötelességeit adják át egy Kremlben működő irodának, így fektetve le a nagyobb állami ellenőrzés alapjait azok felett a domének felett, amelyek Oroszországon belüli kiváltságosakká válhatnának.

Teljes készültségben, és nincs senki, akit cenzúrázni lehetne?

A múlt héten úgy tűnt, hogy Vlagyimir Putyin egyetért az internet oroszországi ellenőrzésének robbanásszerű növekedésével, amikor újságírók egy csoportjának azt mondta, hogy a web „egy CIA projektként kezdődött” [ru] és „továbbra is ezen a módon fejlődik”. Azt is kijelentette, hogy a Yandexre, Oroszország vezető keresőmotorjára az európaiak és az amerikaiak igazságtalanul gyakoroltak nyomást, amikor az létrejött, és arra panaszkodott, hogy a céget rákényszerítették arra, hogy a vezetőségbe külföldieket fogadjanak be azért, hogy túléljenek a számítástechnikai iparban. Leonyid Bersidszkij, a Forbes Oroszország újságírója szerint Putyin Yandexre vonatkozó megjegyzései pontatlanok [ru]. Bersidszkij szerint valójában a Kreml terrorizálta a legtöbbet az orosz internetes keresőóriást.

Az, ahogy az orosz kormány halmozza az online cenzúra eszközeit, fegyverkezési versenyre emlékeztet. Eddig a Kreml még visszafogta magát és nem használta fel a teljes arzenált az ország majdnem 100 millió [en] internet felhasználója ellen. Igen, voltak elszigetelt támadások az információ szabadsága ellen, mint ahogy azt Navalnyijnak a legfőbb ügyész általi üldözése és számos hírportál tanúsítja, de a RuNet általános függetlensége, habár egy kissé bizonytalanul, de nagy részben életben maradt. Ha azonban ez valóban fegyverkezési verseny, akkor a Kreml egy nap hamarosan arra juthat, hogy már eléggé fel van szerelkezve ahhoz, hogy véget vessen a szabad internettől elválaszthatatlan politikai fenyegetésnek.

Ha egyszer eljön ez a pillanat, akkor Oroszország egy igen más hely lesz.

1 hozzászólás

Csatlakozz a társalgáshoz

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.