Szerte a világon örömet szerez a buddhistáknak és a botanikusoknak egy különleges fa Közép-Nepálban, aminek a magjaiból a buddhisták imádkozó gyöngyfüzért készítenek, és amiről megállapították, hogy új faj: ez a Ziziphus budhensis.
Khem Raj Bhattarai és Mitra Lal Pathak megállapítása az Indian Journal of Plant Sciences című lapban megjelent cikkében [2]:
A magok nagyon értékesek, és füzérek készítésére használják őket. A gyöngyfüzéreket a buddhisták Buddha tiszteletére és a lelki béke elérésére használják, és a helyiek bodhichitának nevezik. A kisebb magok többet érnek, mint a nagyobbak, és egy 108 magból álló füzér a legnagyobb értékű magokból akár 80 ezer nepáli rúpiába is kerülhet (kb. 800 dollár).
Úgy tudni, a fát, amit a buddhisták bodhichittának ismernek, a helyiek pedig buddhachittának, csak egy kis területen lehet megtalálni Kavreplanchokban. A fa csak Nepálban honos, sehol máshol.
Az is kiderült a kutatásból, hogy a buddhachitta világosan eltér a többi Ziziphus fajtól, amelyet Nepálba ismernek, és nem felel meg azoknak sem, amelyek Indiában, Pakisztánban, Bangladesben és Kínában nőnek.
A gyöngysorokhoz kapcsolódó népszerű hiedelmeket figyelembe véve nagy szükség van a fákra és az azokon termő magokra, aminek következtében az eget veri azoknak a magoknak az ára, amelyeket eddig értéktelennek gondoltak. Ma féltve őrzött árucikkek Indiában, Kínában, Szingapúrban, Japánban és Koreában.
A jelenlegi jelentések szerint a magokat több országba is exportálják [3].
काभ्रेमा फल्ने एकपाथी ‘बुद्धचित्त'को भाउ २५ लाख ! http://t.co/Rp5qilQq2D [4] pic.twitter.com/OupwEAEvS7 [5]
— puspa dulal ‘पुदु’ (@dulalpuspa) August 3, 2015 [6]
Egy pathi (3,2–3,6 kiló) Kavréban termett buddhachitta 25 lakhs-ba, azaz 2 500 000-be kerül.
A legenda szerint a meditációja során Buddhát három növény hagyta el, de Kavréban a Lumbini és a Namo Buddha területen kipusztult, és csak a Timal régióban, Nepálban maradt meg —ahol azóta is terem.
Egy másik történetben [3], Padma Sambhav, a tibeti guru hagyott egy bodhichitta fát Kavréban, amikor ott meditált.
Ahogy beszámolt róla a Setopati [3], mióta a dalai láma négy éve kijelentette, hogy a nepáli buddhachitta a legjobb minőségű, a magok használata, keresletük, népszerűségük és az áruk az egekbe szökött.
A Timal régió egy billió nepáli rúpiát érő buddhachitta kereskedéssel büszkélkedhet (9,8 millió dollár). A helyi gazdálkodók, akik buddhachittát termelnek néha több százezer rúpiát keresnek azzal, ha eladnak egy-egy fát.
Ahogy nőtt a kereskedelem, úgy nőtt a veszély is. A népszerű internetes portál, az Onlinekhabar beszámolt róla, hogy a kereskedők attól tartva, hogy kirabolják őket, helikopterjáratot [7]indítottak, hogy összegyűjtsék a buddhachitta magokat a termelőktől:
‘बुद्धचित्त’ किन्न हेलिकप्टर चार्टर !: १ साउन, काठमाडौँ । झट्ट हेर्दा स-साना गुच्चाजत्रा, वनमा त्यसै खेर जाने… http://t.co/NaR19jGynQ [8]
— Nepal & Nepali (@yesWeDonepal) July 17, 2014 [9]
Helikopterrel járnak, hogy felvásárolják a buddhachittát!
Ahogy arról a Nagariknews [10] beszámolt, pár termelő, akinek buddhachitta fái vannak, elkezdett a fák alatt aludni, hogy nehogy ellopják a magokat.
Nagarik News – रातभर ‘बुद्धचित्त’ को बोटमुनि http://t.co/uPAZMILTir [11] via @nagarik_news [12]
— मीमांसक (@ozone_adhi) July 24, 2014 [13]
Buddhachitta fa alatt töltött éjszaka
Látva a buddhachitta előnyeit, a termelők egyre több fát kezdtek ültetni a földjeiken. A kutatópár, Bhattarai és Pathak szerint nagy rá az esély, hogy üzleti célú gazdálkodás [14] fog kapcsolódni a fajhoz, ami jövedelmező bevételi forrássá válhat.
Míg az embereket lenyűgözi ez a csodálatos fa, hamarosan meg fog jelenni egy dokumentumfilm „A meditáció magvai” [15] címmel, ami vallási, kulturális és tudományos szempontokból fogja bemutatni a buddhachittát.
वृत्तचित्रमा बुद्धचित्त https://t.co/YjPgTDpz8h [16] pic.twitter.com/9cGf4xIRfA [17]
— Annapurna Post (@Annapurna_Post) May 19, 2015 [18]
Dokumentumfilm a Buddhachittáról