Facebook zászlós autó, Moszkva 2012. Irina Firsova fotója. Copyright Demotix.

A Global Voices Advocacy Netizen Reportja nemzetközi körültekintés az internetes jogok világának kihívásairól, sikereiről és legfrissebb trendjeiről.

Lu Wei, a kínai internet királya és számos egyesült államokbeli informatikai cég képviselői (Apple, Cisco, Facebook, Google, IBM, Microsoft, Uber) közt létrejött találkozó előtt a Human Rights Watch közzétett a fent említett cégeknek címzett levelet, melyben arra kérik a meghívott vállatok képviselőit, hogy nyilvánosan fogadják meg, hogy „nem engedik meg a kínai kormánynak a szabad véleménynyilvánítással és a magánszférával való visszaéléseket”.   Ezt azután tették, hogy a kínai információs technológiák biztonságát elbíráló bizottság (China’s Information Technology Security Evaluation Center) nyilvánosan is arra szólította föl az említett cégeket, hogy a kínai felhasználók adatait kezdjék el gyűjteni, és tegyék hozzáférhetővé a kínai kormány számára, hogy az „ne sérthessen” nemzetbiztonsági érdekeket. A felhívás arra is kiterjedt, hogy a cégek„fogadják el a mindenkire kiterjedő felülvizsgálat szükségességét és lehetőségét”.

Ezek a Kína felől érkező követelések nem újak, de rámutatnak arra a globálisan is terjedő trendre, hogy erős és szigorú államapparátusok arra kérnek bizonyos informatikai cégeket, hogy a felhasználók adatait tegyék könnyen elérhetővé ezen kormányok számára. Ezt a koncepciót Brazíliától kezdve Indián át Vietnámig sok országban átvették, különböző sikermutatókkal. De ha olyan technológiai és politikai szuperhatalmak, mint Kína és Oroszország is ezt a rendszert követi, akkor az már bizonyíték arra, hogy baj van, nem csak fenyegetés.

A Kína által javasolt koncepció jogi részletei még homályosak, de az igen valószínű, hogy homlokegyenest ütközik azzal az irányelvvel, hogy egyesült államokbeli cégtől tilos felhasználók adatait kikérni. Például, ha ma egy kormány egy Google-felhasználó adataihoz szeretne hozzáférni, előbb be kell mutatnia egy bírósági végzést az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumának, ahol pedig elbírálják az igénylés legitimitását. A Google irányelvei szerint amennyiben a végzés kielégíti az USA törvényeit, és összhangban van a Google belső szabályzataival, akkor az adatigénylést teljesítik. Amennyiben nem, az adatokat nem adják ki. Ugyanez vonatkozik több olyan USA-beli vállaltra, amely külföldön is tevékenykedik.

Az adatok országon belüli tárolásának követelménye felboríthatja az elszámoltathatóság rendszerét, és megkönnyíti a hatóságok számára a felhasználói adatokhoz való hozzáférést.

Tavaly a már hatályos és a várható szabályozások az internetfelhasználás körül azt mondatták Anton Nosszik, orosz internetguruval, hogy az amerikai közösségi média, Facebook, Twitter és Google Oroszországban a végnapjait éli. Noha ez még nem történt meg, ha megvizsgáljuk azt a pályát, amire ez a két ország a tervezett korlátozásokkal állította magát, akkor ez nem is tűnik olyan vad jóslatnak.

A közfelháborodás visszazavarja az indiai törvényhozókat tanácsterembe

Az indiai kormány arra kényszerült, hogy még egyszer megvizsgáljon egy bevezetni kívánt törvényt, amely a magasabb szintű vezetésnek korlátlan hozzáférést biztosított volna titkosított információkhoz is, függetlenül attól hogy az kihez tartozik és milyen természetű.  Amellett, hogy a törvénytervezet folyamatos vitát generált a jogvédőkkel, közfelháborodást is keltett egy olyan kitétel miatt, amely az állampolgárokat arra kötelezte volna, hogy a közösségi médiafelületeken és más chatprogramokkal folytatott beszélgetéseket 90 napig megőrizzék, ellenkező esetben pedig akár börtönbüntetéssel is sújthatók. Ez az alapvetően ügyetlen próbálkozás arra, hogy megkerülje az ezen platformokba már automatikusan beépített titkosítási rendszert olyan össznépi ellenállásba ütközött a telefonhasználók körében, hogy a kormánynak vissza kellett vonnia a tervezett intézkedést, és el kellett állnia a szabadságjogok további korlátozásától.

Peru nyilvános rágalmazásról szóló törvényjavaslata a közösségi média felhasználóit veszi célba

A perui törvényhozók azzal szándékozzák kiegészíteni a büntetőtörvénykönyvet, hogy kriminalizálják a közösségi média felületein elkövetett becsületsértéseket. A Facebookon és a Twitteren elkövetett becsületsértésekért a törvényjavaslat értelmében 1-3 év letöltendő börtönbüntetés is kiszabható.

A vezető orosz közösségi médiafelület cenzúrázza az LMBT tartalmakat?

Roszkomnadzor, az orosz kormány egyik végrehajtó szerve arra kötelezte a Vkontakte nevű közösségi oldalt, hogy letiltsa a Children-404 adatlapját, és számos egyéb online LMBT fiatalokat támogató szervezetét. Mindezt egy olyan bírósági döntés értelmében, mely szerint ezek a felületek „online meleg propagandát” terjesztettek. A szervezetek három napot kaptak, hogy minden illegális tartalmat eltávolítsanak az oldalukról, de a Children-404 alapítója, Lena Klimova szerint a hatóságok képtelenek voltak kielégítő választ adni, hogy konkrétan mi számít illegálisnak és mi nem.

Ha a Vkontakte nem veti alá magát a követelésnek azt kockáztatja, hogy egyetlen orosz internetszolgáltatón sem jelenthetnek meg soha többé. Lehet, hogy a hatóságok megelégednének a Children-404 és más LMBT közösségek betiltásával, de a Vkontakte's informatikai infrastruktúrája ezt igen nehézzé teszi. A Vkontakte  HTTPS-en keresztül kommunikál: ez egy biztonságos protokoll, ami nagyon megnehezíti az adatforgalmat megfigyelők számára azt, hogy pontosan nyomonkövessék, hogy az oldalon belül a felhasználó épp melyik lapot nézegeti. Ha az orosz hatóságok azt akarják, hogy az emberek ne látogassák a Children-404 adatlapját, lehet hogy az egész Vkontaktét be kell tiltaniuk, ez viszont valószínűleg felháborítaná az orosz fiatalokat.

Irán vezetői CyberSpace tanácsban összpontosítják a hatalmat

Irán úgy szabja át az internetre vonatkozó irányelveit, hogy minden hatalmat a Legfőbb CyberSpace Tanács kezébe ad, ami viszont egyenesen a Legfőbb Vezető, Ali Khamenei alá tartozik. A közelmúltban a Legfőbb Vezető azt mondta, hogy “Az internet ellenségeink találmánya. Arra való, hogy elfordítsa gondolatainkat az Iszlámról”. Ez a húzás pedig egyszerűen megfosztja Irán mérsékelt elnökét, Rouhanit attól a jogától, hogy beleszóljon az ország internetet érintő irányelveibe. Ez arra enged következtetni, hogy Iránban egy nagyon keményvonalas irányváltás várható.

Vállalati routerek megtámadása hívta fel a figyelmet a veszélyre

A FireEye kiberbiztonsági vállalat 14 vállalati routerben talált technikai „hátsó ajtót” (backdoor) Indiában, Mexikóban, a Fülöp-szigeteken és Ukrajnában miután kiderült, hogy a routereket feltörték. A támadók vagy a hozzáféréshez szükséges adatokat lopták el, vagy fizikailag babrálták meg a Cisco által gyártott routereket. Dave DeWalt, a FireEye vezérigazgatója szerint a támadók minden üzleti és kormányzati adathoz hozzáfértek, amik megjelentek az érintett hálózatokon. Otthoni, személyi felhasználású routerek viszonylag gyakran áldozatul esnek rosszindulatú programoknak, de Dave DeWalt szerint vállalati routerek megtámadására csak kevés államnak van meg a kapacitása.

Menő dolgok

Néhány chilei és kolumbiai kutatóközpont létrehozott egy média és médiatulajdonosok tematikájú térképet, egy több mint 700 médiavállalat adatait tartalmazó adatbázist, mely forrásul szolgálhat a döntéshozók, újságírók, kutatók és a nagyközönség számára. A térkép egy adatújságírás-projekt, a Poderopedia része, melynek keretében létrehoznak egy olyan térképet, amely az adott régión belüli üzleti és politikai hatalmakat és erőviszonyokat ábrázolja. 

Most megjelent kutatás

„Jól vannak a gyerekek? Kiskorúak digitális fenyegetettsége a dél-koreai “Smart Sheriff” alkalmazás használatában” (Are the Kids Alright? Digital Risks to Minors from South Korea's Smart Sheriff Application) – Citizen Lab

Juan Arellano, Mary Aviles, Ellery Roberts Biddle, Darina Gribova, Hae-in Lim és Sarah Myers West is hozzájárultak a Netizen a létrejöttéhez.

Iratkozz fel a  Netizen Report hírlevélre (angol)