A következő levél a Névtelen Koalíciótól, azaz civil szervezetek egy olyan csoportjától (köztük a Global Voices-tól) származik, akik olyan személyeket képviselnek, akiket a Facebook „hiteles személyazonosság” (valódi névként is ismert) irányelvének köszönhetően ért sérelem. Azokat a civil szervezeteket, amelyek egyetértenek a levél tartalmával, bátorítjuk, hogy szervezetük nevét, weboldalát és email címét megadva csatlakozzanak.

Kedves Facebook!

Azért írunk, hogy felszólítsuk a Facebookot, hogy változtassa meg a „hiteles személyazonosság” (valódi névként ismert) irányelvét. Ideje, hogy a Facebook egyenlő bánásmódot és védelmet biztosítson mindazok számára, akik használják, és ezáltal függnek a Facebooktól, mely az online véleménykifejezés és kommunikáció fő platformja.

Emberek és szervezetek koalíciója vagyunk, akik olyan nők, őslakos és etnikai kisebbségek közösségeinek, LMBTQ emberek és az internethasználók jogait képviseljük, akik a Facebook névszabályozását kulturálisan elfogultnak és technikailag hibásnak találják. Képviseltjeink:

• Transznemű vagy gendervariáns emberek, akiknek bejegyzett nevük nincs összhangban nemi identitásukkal
• Olyan emberek, akik álnevet vagy módosított neveket használnak annak érdekében, hogy megvédjék magukat elnyomó kormányok fizikai erőszakjától, halálos fenyegetésétől, vagy nemi, szexuális és vallási alapú vagy politikai tevékenységhez fűződő zaklatástól
• Olyan emberek, akiket a támadók a Facebook „Álnév” jelentése funkcióval hallgattattak el
• Olyan emberek, akiknek valódi neve nem felel meg a Facebook által önkényesen létrehozott standardoknak

Ezeknek az irányelveknek a módosítására tett erőfeszítések ellenére is a Facebook egy olyan rendszert tart fenn, ami figyelmen kívül hagyja az olyan országokból származó felhasználók körülményeit, ahol az internet elterjedtsége alacsony vagy az internetkapcsolat gyenge, és így felhasználóit veszélynek teszi ki, nem tiszteli azok identitását és a szólásszabadságukat is korlátozza.

---

A nyílt levél arab  bangla  kínai  francia

hindi  olasz  maláj orosz spanyol  tamil  telugu nyelven.

---

A visszaélés jelentések elhallgattatják a sebezhető felhasználókat

A Facebook jelenlegi irányelvei szerint a felhasználók a „való életükben” használt nevükkel hoznak létre profilt. Ha a felhasználó először hozza létre a profilját, a Facebook nem kéri személyazonosságának bizonyítását.

Minden felhasználó egyszerűen tehet jelentést a Facebooknak azt állítva, hogy egy másik felhasználó sérti a személyazonosságra vonatkozó irányelvet, és a bejelentő nem köteles bizonyítékot felmutatni, hogy megerősítse állítását. Minden felhasználó annyi jelentést tehet, amennyit szeretne, olyan gyorsan, ahogy szeretné. Ez lehetővé teszi, hogy pusztán tréfából tegyenek célzott jelentések, mely az irányelv igazságtalan alkalmazásához vezetett, így adva egy veszélyes és hatásos eszközt olyan emberek kezébe, akik a miénkhez hasonló közösségeknek akarnak ártani. Egy visszaélési jelentés határozatlan időre elhallgattathat egy felhasználót.

A globális LMBTQ közösségek, a dél-, délkelet-ázsiai és közel-keleti Facebook felhasználóinak jelentései szerint olyan csoportok lettek szándékosan létrehozva (gyakran a Facebookon keresztül koordinálva), akiknek feltett szándékuk, hogy célpontjaikat a „Visszaélés jelentése” gombbal hallgattassák el.

A „való életben használt név” nem azonosító

A visszaélés jelentése után (függetlenül a jelzés tartalmától), azoknak a felhasználóknak, akik szeretnék megtartani a profiljukat, muszáj személyazonosságot bizonyító dokumentumot beküldeniük. A Facebook elismeri, hogy a profilon használt nevek nem feltétlenül azonosak a bejegyzett nevekkel, és többször is hangsúlyozták, hogy az igazoláshoz nincs szükség állam által kibocsátott személyazonosító dokumentumra. Ennek ellenére azokban az ‒ akár állami, akár magánszervezet által kibocsátott ‒ azonosítókban, amelyeket a Facebook bekér a „visszaélés jelentésének” ellenőrzése során, nem feltétlenül a személy beceneve, vagy „való életben használt neve” szerepel, és ez különösen igaz a transznemű embereknél és azoknál, akik azért használnak más nevet, hogy valamilyen veszélytől óvják magukat. A nem állami intézmények által kibocsátott azonosító dokumentumok is gyakran a személy bejegyzett személyazonosságához és állam által kibocsátott személyazonosító számához vannak kapcsolva.

Ez az eljárás komoly veszélybe sodorhatja azokat a felhasználókat, akik a biztonságuk megőrzése, vagy a magánszférájuk védelme céljából nem a bejegyzett nevüket használják. Néhány esetben, mikor a felhasználók állam által kibocsátott azonosítót küldtek be, a Facebook saját irányelvei alapján a bejegyzett névvel állította vissza a fiókokat, így kitéve ezeket az embereket a bántalmazó volt élettársaknak, politikai célú támadásoknak és fizikai erőszakkal való fenyegetésnek.

A Facebook irányelveit érvényesítő eljárásban nincs jogorvoslat a felhasználók számára

A Facebooknál évek óta tudnak a fellebbezési eljárás hiányosságairól, ami a teljes szolgáltatást érinti, mégsem kezelték ezeket. Az olyan személyek, akiknek nincsen Facebook által elfogadott személyazonosítójuk, tehetetlenek maradnak. A személyazonosítókat az értesítéstől számított 10 napon belül kell feltölteni, ami hátrányosan érinti azokat a felhasználókat, akiknek nincsen napi hozzáférésük az internethez, mert olyan országban élnek, ahol alacsony az internet elterjedtsége vagy az internetkapcsolat gyenge. Ha valaki nem tölti fel a megadott idő alatt a személyezonosító dokumentumot, kizárják a fiókjából, így nem csak a másokkal való kommunikációt akadályozzák meg, hanem azt is, hogy más helyen való felhasználás céljából letöltsék az adataikat. A kizárt felhasználóknak nem áll jogában fellebbezni azért, hogy hozzáférjenek a fiókjukhoz.

A személyazonosítási eljárás veszélyezteti a felhasználók adatait

Azokkal a felhasználókkal, akik úgy döntenek, hogy személyazonosításra alkalmas információt osztanak meg a Facebookkal, közlik, hogy az információ biztonságban van, de arról nem adnak tájékoztatást, hogy a Facebook hogyan kezeli ezeket az adataikat. A felhasználók gyakran titkosítatlan e-maileken keresztül küldenek a Facebooknak személyazonosításra alkalmas dokumentumokat, ami különösen aggaszó azok számára, akik megfigyelés alatt állnak politikát befolyásoló munkájuk miatt.

Jogi aggályokat vetnek fel a Facebook irányelvei

A nemzetközi emberi jogi standardok alapján a cégek felelőssége, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat és jogorvoslatot nyújtsanak az olyan visszaéléseknél, amelyeket ők okoztak, vagy amihez valamilyen formában hozzájárultak. Az olyan irányelv, amely a felhasználók megkülönböztető jellegű kizárását teszi lehetővé, sérti az Európai Unió szabályozását és az amerikai polgári jogok szellemiségét is. Ha a Facebook fenntartja ezeket az irányelveket és gyakorlatokat, akkor az a kép fog kialakulni róla, hogy a nők és lányok, LMBTQ emberek és sok más csoport számára veszélyes terep. Emellett szembe fog kerülni az olyan országokkal, ahol szigorúbbak az adatvédelmi szabályozások. Ha a cég szeretne jót cselekedni a mostani és a jövőbeni felhasználókkal ‒ különösen azokkal, akik kevésbé fejlett országokban élnek ‒, akkor törekednie kell arra, hogy kielégítse a felhasználók igényeit.

Javasolt irányelv-változtatások

Alulírottak egyöntetűen kérjük a Facebookot, hogy tartsa be ígéretét, és óvja minden felhasználó méltóságát, biztonságát és szóláshoz való jogát azzal, hogy végrehajtja az alábbi változtatásokat az irányelveiben és vizsgálati eljárásaiban:

• Adott körülmények esetén engedélyezze az álnevek és nem bejegyzett nevek használatát az oldalon, beleértve, de nem korlátozva az olyan helyzetekre is, amelyekben a mindennapokban használt név a felhasználót veszélyeztetné (a civil társadalommal egyeztettek alapján), vagy olyan helyzetekben, amelyekben a helyi szabályozás alapján lehetővé kell tenni az álnevek használatát.

• Az olyan felhasználók számára, akik a valódi név használatával kapcsolatos visszaélést jelentenek, írja elő, hogy bizonyítékkal támasszák alá állításukat. Ez lehet írásos formában, feleletválasztós kérdések megválaszolása révén, vagy valamilyen alternatív dokumentáció beküldésével.

• Ajánljuk egy olyan compliance [megfelelési] ejlárás létrehozását, amelyen keresztül a felhasználók állam által kibocsátott azonosító nélkül igazolhatják a személyazonosságukat. Ez lehet írásos bizonyíték biztosítása, feleletválasztós kérdések megválaszolása, vagy alternatív dokumentáció beküldése pl. blogra, vagy más, ugyanazzal az identitással használt platformokra mutató linkek beküldésével.

• Legyenek megosztva a felhasználókkal a személyazonosításra szolgáló információ feltöltésének folyamatáról szóló technikai részletek és dokumentáció, így például az, hogy hogyan, mennyi ideig és ki fér hozzá az információhoz. Biztosítsa a felhasználók számára, hogy ezeket az információkat PGP-vel, vagy más általánosan használt titkosított kommunikációs csatornán küldhessék be, ezzel védve személyazonosító adataikat az eljárás során.

• Biztosítson jól megalapozott fellebbezési eljárást azok számára, akiket kizártak a fiókjaikból. Ez állhat abból, hogy újravizsgáltathatják ügyüket, másfajta bizonyítékokat küldhetnek be, és beszélhetnek egy valódi Facebook alkalmazottal, különösen olyan esetekben, amikor a személyek biztonsága veszélyeztetett.

Nagyon reméljük, hogy együtt dolgozhatunk a Facebookkal azon, hogy konkrét és érdemi változtatásokat léptessen életbe a valódi névhasználattal kapcsolatos irányelveiben, és örülnénk, ha lehetőség lenne arra, hogy részt vegyünk ezeknek az irányelveknek a megerősítésében, így biztosítva minden Facebook felhasználó jogát a szólásszabadsághoz. Emellett most olyan közösségek nevében is beszélünk, amelyek emiatt az irányelv miatt csak korlátozottan tudnak kommunikálni egymással. Ezért kérjük, hogy a Facebook válaszoljon a javasolt változtatásokra 2015. október 31-ig. Közösségeink felismerték, hogy ez az irányelv mindenkit sért, és addig fogunk kampányolni, amíg alapvető változtatások életbe nem lépnek.

Magyar aláírók:

Ordog “DeVill” Rafael
Transvanilla Transznemű Egyesület

Aláírók:

Access
American Civil Liberties Union
ACLU of California
APC
Article 19
Asociacion por los Derechos Civiles, Argentina
Associated Whistle-Blowing Press
Association for Progressive Communications
Association Okvir, Bosnia and Herzegovina
Bolo Bhi, Pakistan
Bytes for All, Pakistan
Canadian Internet Policy & Public Interest Clinic (CIPPIC)
Center for Media Justice, US
Civil & Liberal Initiative for Peace, Afghanistan
Color of Change, US
Demand Progress, US
Digital Rights Foundation, Pakistan
Electronic Frontier Foundation
Engage Media, Asia-Pacific
FeminismInIndia.com, India
ForabetterFB Campaign
Free Women Writers, Afghanistan
Freedom of the Press Foundation
Fundacion Karisma, Colombia
GSA Network
Hiperderecho de Perú
Hivos, IGmena (Middle East)
Human Rights Watch
Hyderabad for Feminism, India
InMedia Hong Kong
Instituto Bem Estar Brasil
Instituto DEMOS, Guatemala
Instituto Panameño de Derecho y Nuevas Tecnologías
International Modern Media Institute
Internet Democracy Project, Anja Kovacs and Nayantara Ranganathan, India
IP Justice, US
Library Freedom Project, US
Media Matters for Democracy, Pakistan
Metamorphosis, Foundation for Internet and Society, Macedonia
Misneach Nua Eabhrac, US
New Media Rights
One World Platform Foundation (Bosnia Herzegovina)
OpenMedia, Canada
Osama Manzar for the Digital Empowerment Foundation, India
Point of View, Bishakha Datta and Smita Vanniyar, India
Privacy & Access Council of Canada
R3D, Mexico
Si Jeunesse Savait, Democratic Republic of Congo
Software Freedom Law Center, US
SonTusDatos
Sunil Abraham, Computer Society of India
Technology For the People, India
TEDIC
Transgender Law Center, US
Urgent Action Fund
WITNESS, US
Women from the Internet, Serbia
Women, Action, & the Media
Women's Media Center Speech Project
Youth, Technology, and Health
Ženskaposla.ba, feminist portal Bosnia Herzegovina