Egy új síközpont és út építésének terve Macedónia Galičica Nemzeti Parkjában [1] száznál is több ritka, endemikus, azaz bennszülött faj létét fenyegeti, veszélyeztetve az ökoszisztémát Európa legöregebb tavánál [2].
2015. augusztus végén a macedón kormány bejelentette tízéves urbanizációs tervét [3] az Ohridi-tóra [4]és a Galičica Nemzeti Parkra a nemzetközi tudományos közösség és sok macedón állampolgár bánatára. Az építkezést a Galičica Nemzeti Park közepén tervezik elkezdeni, ami része a Prespa-Ohrid határon átnyúló bioszféra rezervátumnak [5] – ilyenből csak 15 maradt a világon. Az egyedi nemzeti park egy nagyobb UNESCO Világörökségnek [6] is a része.
Galičica több mint 5330 különböző növény és állatfajnak ad otthont, melyek közül 114 endemikus, és nem létezik máshol a világon. Több mint 1500 pillangó és moly faj él Galičica rétjein, beleértve a veszélyeztetett Apolló-lepkét [7] (Parnassius Apollo). Galičica másik érdekes faja a kis Cvijicii krókusz virág [8], ami az Apollóhoz hasonlóan szerepel az IUCN vörös listáján.
A macedón kormány új döntése arról, hogy síközpontot [9], autópályát és három turista körzetet építenek ki a bioszféra rezervátumban, sokkolta a helyi ökológusokat és a macedón lakosságot, néhányan el is döntötték, hogy tiltakozni fognak az urbanizációs tervet bemutató döntés ellen a médián és petíciókon keresztül.
A park menedzsment tervéért felelős stratégiai környezeti vizsgálat [10] [10]utolsó gyűlésén a vizsgálat egyik szerzője, Elizabeth Van Zyl elmagyarázta, hogy néhány terület zónabesorolását át kell szervezni. Van Zyl javasolta, hogy a területet az ún. aktív management zónából (ZAM) át kellene tenni a fenntartható használati zónába (ZSU), hogy lehetővé váljon az infrastruktúra fejlesztése. Nagyjából 604 hektárnyi terület besorolását kellene ZAM-ról ZSU-ra csökkenteni.
A javaslat ellenére Van Zyl arra is rámutat, hogy az ilyen jellegű zónaátszervezést el kellene kerülni, amikor lehetséges:
A zónák visszaminősítése a legvégső megoldás, és el kell kerülni, ahol és amikor csak lehetséges.
Hogy kompenzálják az értékes biodiverzitás elvesztéséét, ellensúlyozó intézkedéseket [11] fognak életbe léptetni, és a parknak azon területei, amelyeket negatívan befolyásolhatnak a tervezett fejlesztési projektek, olyan területekkel lesznek lecserélve, ahol megtalálhatók ugyanazok a fajok máshol az ország területén.
Ezzel a tervvel az a baj, hogy a klímaváltozás teljesen meg fogja változtatni a tájat, és lehet, hogy egy év múlva már bükk fog nőni ott, ahol most tölgy van. Ez teljesen értelmetlenné teszi a tervet – mondta egy helyi ökológus, Lazo Naumoski.
Ez csak egyike azoknak az ügyeknek, amelyek a kérdéses UNESCO világörökséget érintik, és lehetséges, hogy Macedóniának egy nagyszabású ökológiai katasztrófát kell majd kezelnie, a Prespa-tó [12], a Galičica -hegy és az Ohridi-tó közötti szoros kapcsolat miatt. A Kölni Egyetem tudósainak friss kutatása [13] szerint az Ohridi-tó 1,2 millió éves, így Európa legöregebb tava.
Az Ohridi-tó vize 40 forrásból érkezik, 17 Macedónia területéről, a többi az albán oldalról. A források legtöbbje nagyon magas ásványi anyag tartalmú és instabil Ph értékű, de a Galičicából érkező források magas kalcium tartalma kiegyensúlyozza a dolgokat. Föld alatti kapcsolat van a Prespa és az Ohridi-tó között, mivel a Galičica-hegy mészkőből van, ami lehetővé teszi, hogy a víz a Prespa-tóból az Ohridi felé folyjon. Macedónia három természetes tava közül kettőt veszélyeztetni fogják – mondta Lazo Naumoski.
Terveznek három turistaövezetet is az Ohridi-tó partjára. Üdülőhelyekkel, luxusszállásokkal és mesterséges strandokkal [14] fogják felváltani a nádast, amely szűri és táplálja a tavat és annak a lakóit.
A partvonalak és a nádasok elpusztítása az építkezések miatt, a megnövelt infrastruktúra és a turizmus megnövekedése a tápanyagbevitel fokozódásához fog vezetni a tóban, minek következtében elpusztulhat az Ohridi-tó egyedi faunájána [15] nagyrésze – magyarázta Dr. Bernd Wagner a Kölni Egyetem Földtani és Ásványtani Intézetéből.
A civil „Ohrid SOS” kezdeményezés kiadott egy közleményt [16], és nemzetközi petíciót [17] indítottak, hogy felhívják a figyelmet a flórára és a faunára, amelyet ezek a projektek veszélyeztetni fognak. A nyilatkozatot már aláírta 250 nemzetközi szakértő, turisták, akik Macedóniába látogattak és tudósok a világ körül, akik hangsúlyozni akarják az Ohridi-tó fontosságának felismerését.
Macedónia eddigi urbanizációs múltját tekintve azzal együtt, hogy a főváros, Szkopje [18] jelenleg a legszennyezettebb város [19]Európában a 2012 óta megnőtt számú építkezés [20] miatt, ez a természeti kincs komoly veszélyben lehet, és az országnak több veszítenivalója van, mint az ohridi UNESCO világörökség státusza.