Justin Trudeau kampánykörúton, az akkor még jelölt Ahmed Hussent látogatja meg Torontói kerületében. Ahmed Hussen megnyerte a versenyt, Kanada első olyan parlamenti képviselője lett, aki szomáliai felmenőkkel rendelkezik. Fénykép: Adam Scotti. A PRI engedélyével.
Carol Hills [1] a World [2]nek készített riportja és az az alapján készült cikk eredetileg a PRI.org [3] oldalon jelent meg 2015. október 22-én. A Global Voices-on egy tartalomcsere megállapodás keretében tesszük közzé.
Ahmed Hussen 1993-ban érkezett Szomáliából Kanadába, a menekült fiú ekkor 16 éves volt. Ma már ügyvédként dolgozik, két gyermek édesapja, és nemrég ő lett az első parlamenti képviselő Kanadában, akinek szomáliai felmenői vannak.
„Szerintem ez igazi áttörés” – mondja Hussen – „Ebből látszik, hogy Kanada a világ egyik legnagyszerűbb országa. Egy hely ahol gyorsan be tudsz illeszkedni, és az lehetsz aki akarsz.”
Hussen Toronto egyik bevándorló lakta körzetét, York South-Westont fogja képviselni. Kanadában 150 000 ezer főre teszik a szomáliai kanadaiak számát. „Úgy gondolom, hogy ez a győzelem arra inspirálja ezt a relatíve új és elszigetelt közösséget, a szomáliai származásúakat, a fiatalokat akikkel dolgoztam, hogy többet érjenek el.”
Hussen története akár egy Horatio Alger [4] regény is lehetne. [Horatio Alger amerikai író és politikus, aki szegény fiatal fiúk felemelkedéséről írt a XIX. században – a szerk.] Miután megérkezett Szomáliából, egy bérlakásban lakott a rokonaival, rosszul fizető munkákat vállalt azért, hogy félre tudjon tenni a főiskolai tandíjra.
Önkénteskedett helyi politikusok oldalán, szakmai ajánlásokat szerzett, végül fizetett munkát kapott a Liberális Párt egy jelöltje mellett, aki később Ontario tartományi kormányzója lett. Hussen ezt követően kilépett, hogy közösségszervező és a Kanadai-Szomáliai Kongresszus elnöke legyen. Azonban identitására vonatkozóan hajthatatlan: „Elsősorban kanadai vagyok, másodsorban szomáliai.”
Ha Amerika olvasztótégely, akkor Kanadát inkább mozaiknak lehetne nevezni.
„Az olvasztótégely azt jelenti, hogy jössz és mindenki ugyanazzá a nagy valamivé asszimilálódik” – mondja Hussen. „Kanadában mi támogatjuk, hogy mindenki büszkén vállalja az örökségét, miközben az olyan általános kanadai értékeket is magáévá teszi, mint az emberi jogok és a kisebbségek tisztelete.”
Ahogyan az Egyesül Államokat, Kanadát is a világ minden tájáról érkezők alkotják és Hussen szerint az ország ereje pont ebben a diverzitásban rejlik. „Vannak olyan országok, amiket szétszakít a vallási és etnikai különbség. Az ilyen ellentétek ellenére Kanada erős és egységes maradt.”
Ahmed Hussen szerint a kanadai szomáliaiaknak bizonyos területek természetes erősségei: „A szomáliai vállakozószellemnek hosszú és színes története van, hajlandóak kockázatos üzletbe vágni olyan területen, amelyről már mindenki lemondott. És ezt a tulajdonságot magukkal hozták Kanadába.” Hussen az albertai Edmontonban elmondta, szerinte a kanadai szomáliak egész körzeteket lendítenek fel, mindenféle kis üzletet, éttermet és boltokat nyitnak.
A kanadai szomáliai közösség élete azonban nem fenékig tejfel. Jelen van a munkanélküliség, a szegénység és az erőszak a fiatalok között. Kanadai tisztviselők elmondása szerint, több eset is volt, hogy muszáj volt közbeavatkozniuk mikor kanadai fiatalok útra keltek, hogy egy szomáliai milicista szervezethez az al-Shabaabhoz csatlakozzanak. Hussen szerint azonban ez a szám nagyon alacsony. „A közösség túlnyomó része előre halad. Beilleszkednek. Fiatalok diplomáznak főiskolákról és egyetemekről. Egyre inkább hozzáférnek a különböző szakmákhoz és hivatásokhoz.”