[1]“Zé tudni akarja, miért,” a Bagabaga Studios rövidfilmje
A csökkenő csapadék és a tengerszint emelkedése a talaj termékenységét, ezáltal pedig Bissau-Guinea [2] lakóinak létét fenyegeti, a Bagabaga Studios nemrég közzétett videója szerint.
Augusztus végén Bissau-Guinea egy északi partvidékén fekvő, távoli, nehezen megközelíthető, Elalab névre hallgató vidékén egy 435 lakosú településen a kicsiny közösség rizsterményeinek nagyobb részét elpusztította a tengervíz. “Az Elalab fő népcsoportjának számító Felupes nép számára ez a gabona a megélhetést és az autonóm életvitelt testesíti meg” – hangzik a videó összegzése.
Az O Democrata riportjának jelentése hozzáteszi [3], hogy “az áradások áttörték azokat a védőgátakat, amelyek az eddigiekben akadályozták a sós víz betörését, védelmezve a guineai étrend alapját alkotó rizs termelését lehetővé tevő édesvízi területeket.
A portugál digitális média szövetkezet Bagabaga a térségbe látogatott és beszélgetett Elalab falu egyik lakosával. Zé ugyan “soha nem hallott a globális klímaváltozásról, ám könnyedén rámutat az évszakok megváltozására és arra, ahogy az a mindennapi életét érinti.” Zé halászatból és rizstermesztésből él, és “nem érti, miért történik mindez.” Ezért felteszi a kérdést:
When we were young, the heat only arrived during the dry season. Now everything has changed. The rice fields have become saltier. Fish aren’t of size anymore. Even the acajou tree, that blessed all with shade, has died. During the days of our parents generation the salt water didn’t reach the village. After plowing the land, all the rice has died. Everything is ruined. Everything. That’s how life is unfolding. That’s how we’re struggling to survive. This is the punishment we’re facing at our home. In August, sea level has reached the highest in its history. It’s one of many villages in Guinea-Bissau threatened by extinction. People ask themselves: why did it once rain so much and now it doesn’t?
Amikor fiatalunk voltunk, a hőség csak a száraz évszakban jött. Mára minden megváltozott. A rizsföldek sósabbak lettek. A halak mérete sem a régi már. Még a mahagónifa is, a maga jótékony árnyékával együtt, kihalt. A szüleink nemzedéke idejében még nem érte el a sós víz a falut. A föld megszántása után az összes rizs kipusztult. Minden tönkrement. Minden. Így borul fel az élet. Így küzdünk a túlélésért. Ilyen büntetésnek vagyunk kitéve hazánkban. Augusztusban történelmi csúcsot döntött a tengerszint magassága. Ez egy a sok kihalás által fenyegetett bissau-guineai falu közül. Az emberek azt kérdezik maguktól, hogy hogy régen annyi eső esett, ma pedig már nem?
Ezt a rövidfilmet ugyanazon a héten tették közzé, mint amikor a 2015 Párizs Klímakonferencia (COP21) [4] kezdetét vette, összehívva 195 ország döntéshozóit, akik 12 napig üléseznek annak érdekében, hogy a széndioxid-kibocsátás világméretű csökkentésére irányuló, kötelező érvényű megállapodást hozzanak tető alá.
Bissau-Guinea elnöke, José Mário Vaz elnök a csúcstalálkozón megtartott beszédében hangsúlyozta, hogy a kis nyugat-afrikai nemzet az egyik, tengerszint emelkedése által legjobban fenyegetett ország a világon. A Központ a Globális Fejlesztésért (Center for Global Development) klímaváltozás hatásait feltüntető térképén [5] Bissau-Guinea a tengerszint emelkedése szempontjából a harmadik, a mezőgazdasági termelékenység sebezhetősége szempontjából pedig a nyolcadik leginkább veszélyeztetett ország a világon.
A 350.org [6] augusztus 28-án közölt, “A klímaváltozás hatásait Afrika-szerte érzik az emberek” című cikke szerint “bizonyíték van arra, hogy a hőmérséklet-változás kihatott Afrika népeinek egészségére, megélhetésére, élelmiszer-termelékenységére, rendelkezésre álló vízkészleteire és általános biztonságára.