[1]Fülöp-szigeteki környezetvédő aktivisták követelik az igazságosságot és az emberi jogok védelmét. Loi Manalansan felvétele.
Az aktivisták Délkelet-Ázsia-szerte nagyobb kormányzati elszámoltathatóságot követelve emlékeztek meg az Emberi jogok Napjáról december 10-én.
Szingapúrban a Maruah emberi jogi csoport sürgette a kormányzatot, hogy ratifikáljon [2] két ENSZ egyezményt, nevezetesen a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. A Maruah nyilatkozat szerint:
Singapore still has much to do to build political institutions, judicial systems, and economies that allow ordinary people to live with dignity. The growth of hate speech against religious and racial minorities, the justification of rights violations in the name of combating terrorism, the clawing back of economic and social rights in the name of economic crises or security, and the failure to respect the right to privacy in the digital age, show the relevance of the 2 Covenants and the need to respect them.
Szingapúrnak még mindig sokat kell tennie az átlagemberhez méltó életet lehetővé tevő politikai intézmények, igazságszolgáltatási rendszer és gazdaság kiépítése terén. A vallási és faji kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd terjedése, a terrorizmussal szembeni fellépés nevében elkövetett jogsértések intézményesedése, a gazdasági és szociális jogoknak a gazdasági válság, vagy közbiztonság nevében véghezvitt megnyirbálása, a magánélethez [privacy] való jog be nem tartása a digitális korszakban, mind a két egyezmény fontosságát, illetve azok betartásának szükségességét jelzik.
Malajziában a Suaram emberi jogvédő csoport elítélte [3] a kormányzatot, amiért az elutasította a Mianmarból hajón menekülő rohingják megsegítését. A javarészt muszlim rohingja népcsoport tagjai, akiket Mianmar nem hajlandó elismerni állampolgáraiként, közül többen a szomszédos országokban folyamodnak menedékért. Sajtóközleményében Kua Kia Soong, a SUARAM tanácsadója az Emberi Jogok Napján a következőket írta:
The tragedy of Rohingya refugees being stranded in the Andaman Sea in 2015 was bad enough but the refusal of Malaysia and other regional authorities to take them in was a human rights abomination of major proportions. The numbers stranded aboard rickety ships was estimated to be in the thousands. The Malaysian government did not engage in any search and rescue efforts to provide desperately needed aid at sea nor did they allow migrants to land on offshore islands for such aid.
A rohingja menekülteket 2015-ben, az Andamán-tengeren ért tragédiát csak tetézi a maláj és más, térségi hatóságok vonakodása, hogy befogadják őket, ami egy tömeges emberi jogsértés volt. A rozoga hajókon ragadtak száma a becslések szerint több ezer volt. A maláj kormány nem tett erőfeszítéseket sem a felkutatásukra, sem a megmentésükre, pedig nagy szükség lett volna a segítségnyújtásra a tengeren, sem ahhoz nem járult hozzá, hogy partra szálljanak a nyílt tengeri szigeteken.
A Fülöp-szigeteken az aktivisták országszerte tüntetéseket szerveztek azért, hogy felhívják a figyelmet az eltérő véleményen lévők fogva tartására és a bányászellenes [4] közösségek militarizálására. Íme néhány felvétel a főváros Manilában zajlott tüntetésekről:
[5]Egy tüntető tiltakozik az állítólagos, Aquino elnök hivatali ideje alatt elkövetett, törvénytelen gyilkosságokkal szemben. J Gerard Seguia felvétele, szerzői jogok: Demotix (12/10/2015)
[6]Tüntetők követelik az állítólag az Aquino-kormányzat által politikai okokból bebörtönzött személyek szabadon bocsátását. J Gerard Seguia felvétele, szerzői jogok: Demotix (12/10/2015)
Kambodzsában 15 különböző tartományban mintegy tízezer fő vett részt az igazságosságot, a béremelést és a földhasználati jogokat követelő felvonulásokon. A kormányzat betiltotta [7] a tiltakozást a fővárosban, Phnom Penh-ben, ám nem akadályozta meg az aktivistákat abban, hogy a különféle kormányzati ügynökségekhez eljuttassák petíciójukat. Íme néhány Kambodzsa-szerte készült felvétel:
[8]Az aktivisták egyik követelése Kambodzsában a havi minimálbér emelésére irányult. A Licadho emberi jogi csoport felvétele.
People from various provinces throughout the country celebrating IHRD in Phnom Penh. #JusticeKh15 [9] pic.twitter.com/XaXBgnJ1P2 [10]
— Tola Moeun (@Tolamoeun) December 10, 2015 [11]
Országszerte számos tartományból érkező emberek ünneplik az Emberi Jogok Napját Phnom Penh-ben..
#JusticeKh15 [9] pic.twitter.com/XaXBgnJ1P2 [10]
— Tola Moeun (@Tolamoeun) December 10, 2015 [11]
Végül, Thaiföld muszlim többségű déli részén, patani diákok szerveztek különböző eseményeket, melyek az önrendelkezési jogokat követelő törekvéseikre voltak hivatottak felhívni a figyelmet. A diákok békét követeltek a konfliktus sújtotta [12] térségben, ahol még mindig működik egy szeparatista mozgalom:
[13]Patani-ban diákok érvényesítik a népek önrendelkezési jogát. Felvétel: Free Voice.
[14]Egy fórum résztvevője plakátot tart az Emberi Jogok Napjának egy rendezvényén Patani-ban. Felvétel: Free Voice.