Azerbajdzsán 2,9 milliárd dolláros pénzmosodát tart fenn, de ez is Soros és az „örmény lobbi” hibája

Ilham Aliyev elnök a 2015-ös Európa Játékokon. Creative Commons licenszelt kép.

Oknyomozó újságírók egy csoportja kiderítette, hogy Azerbajdzsán kormánya egy 2,9 milliárd dolláros titkos alapot tartott fenn, melyet vélhetően európai politikusok lefizetésére használtak.

A szervezett bűnözést és a korrupciót kutató Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) szerint az „azeri mosodának” elnevezett titkos alapot 2012 és 2014 között hozták létre:

Az azeri mosodának nevezett, bonyolult pénzmosó rendszeren több mint 2,9 milliárd dollár folyt át két év alatt négy, az Egyesült Királyságban regisztrált fedőcég segítségével. A pénzt Azerbajdzsán kleptokrata elitje 2012 és 2014 között mosta át a cégek észtországi bankszámláin. A vállalatok valódi tulajdonosai ismeretlen offshore részvényesek mögött rejtőztek el.

Egy nem bizonyított feltételezés szerint az európai politikusok bankszámláira küldött átutalások ahhoz is hozzájárulhattak, hogy meggyőzzék az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egyes tagjait, hogy egy 2013-as, Azerbajdzsánnal szemben kritikus, politikai foglyokról szóló állásfoglalás elfogadása ellen szavazzanak.

Az OCCRP magyarázata szerint:

Az azeri mosodához hasonló pénzmosó megoldások gyakoriak a volt szovjet tagköztársaságokban, és gyakran mélyen beépülnek azok gazdaságába. Azokat használhatják kormányhivatalnokok, szervezett bűnözői csoportok, vagy akár egyszerű vállalkozások is, céljuk pedig a pénz forrásának álcázása, az adók vagy szankciók megkerülése, a megvesztegetésre használt összegek kifizetése, a vámköltségek kikerülése, a tőke mozgatása Európába vagy más piacokra, vagy a sikkasztás.

Vélhetően az azeri mosoda fő célja is a piszkos pénz eredetének és céljának elmeszelése volt. A bakui politikai elit céljait szolgáló emberek kifizetésére (országhatáron belül és azon túl), luxuscikkek vásárlására és különböző célokra szánt pénzek külföldre juttatására is használhatták a feketekasszát.

Az OCCRP egyik legfontosabb vádja szerint:

Azerbajdzsán arra használta a titkos alapot, hogy befolyásos európai közszereplők hallgatását vagy dicséretét vásárolja meg akkor, amikor a bakui kormány körülbelül 90 aktivistát, újságírót és ellenzéki politikust vetett börtönbe politikai indíttatású vádak alapján.

Jönnek a trollok

Az OCCRP oknyomozó cikkének kiadása után hazafias trollok rohanták meg az Internetet, hogy az újságírókat ellenőrizetlen információk terjesztésével és a homályosan körülírt „örmény lobbi” támogatásával vádolják. A kommentelők időnként teljesen azonos angol mondatokban írják le, hogy a cikk hiteltelen, mivel az egyik szerző örmény, a híresztelések mögött Soros György áll, illetve érvelnek az örményországi azeriek helyzetével is.

A hazafias trollok ugyanezeket a szövegeket kommentálták a Facebookon megosztott OCCRP cikk alá is.

Az azeri hivatalnokok szinte visszhangozták a trollok álláspontját, és a biztonság kedvéért az OCCRP honlapjához való hozzáférést is letiltották.

#Azerbajdzsán elnökhelyettese szerint a @guardian@occrp@berlingske cikk a Pénzmosodáról „egyoldalú, provokatív és megalapozatlan”

https://t.co/EvQEPoIAt1

— Luke Harding (@lukeharding1968) 2017. szeptember 5.

Az #azeri hatóságok letiltották a hozzáférést az OCCRP holnapjához a #Pénzmosoda cikk kiadása után. Akit nem lehet megvesztegetni, azt bezárják?

— Isa Yusibov (@Isa_Yusibov) September 7, 2017

Eközben az azeri külügyminisztérium szóvivője így háborgott:

Soros támogatta a @guardian@berlingske #álhíreit&dezinformációs kampányát Azerbajdzsán ellen és a korrupt, úgynevezett emberi jogi aktivistákat. pic.twitter.com/N9DLEgAFGd

— Hikmet Hajiyev (@HikmetHajiyev) 2017. szeptember 5.

A Soros elleni gyűlölet annyiban indokolható, hogy Soros György milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa a múltban anyagilag támogatta az OCCRP-t. De Hajiyevnek eszébe juthatott volna, hogy kitöröltesse a következő képet az elnök honlapjáról a teljes offenzíva megindítása előtt:

Ha az azeri PR stratégia Soros támadása, előtte leszedhették volna ezt a képet az elnök honlapjáról https://t.co/CPh3g6P89Lpic.twitter.com/kD0r548410

— Mike Runey (@MikeRuney) 2017. szeptember 5.

Reszketés Európában

Miközben az azeri hatóságok a jelentések letagadásával voltak elfoglalva, a brüsszeli véleményvezérek a tényfeltáró anyagokban megnevezett vezetők és politikusok ügyeinek feltárását kezdték követelni.

A Pénzmosoda botrány teljes feltárását akarjuk. A bankokat és a politikusokat felelősségre kell vonni!
#Azerbaijanhttps://t.co/zW9x9dAXEV

— S&D képviselőcsoport (@TheProgressives) 2017. szeptember 5.

AZERBAJDZSÁN: @TheProgessives a #Pénzmosoda ügy Európai Parlamenti kivizsgálására szólít föl
@JeppeKofodhttps://t.co/pAEF7UpeKN

— Agence Europe (@AgencEurope) 2017. szeptember 6.

Az Európa Tanács @CoE belső #korrupciós vizsgálatot indít Azerbajdzsán kapcsán kapcsolatban #laundromathttps://t.co/TGkI23y4sR innen: @OCCRP#moneylaundering

— Ewan Sutherland (@sutherla) 2017. szeptember 5.

Az Európai Parlament Jogi Ügyek bizottsága felszólal Azerbajdzsán ellen a korrupció és a Pénzmosoda miatt pic.twitter.com/X7umC7ciGB

— Pieter Omtzigt (@PieterOmtzigt) 2017. szeptember 5.

Továbbá a bolgár államügyész nyomozást rendelt el az azeri vállalatok által az országot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Igazgatótanácsában képviselő Kalin Mitrev részére kifizetett összegek kapcsán.

#Bulgária nyomozni készül a 3 milliárd dolláros #azeri#Pénzmosoda vádak nyomán https://t.co/IjGo0o7Io7 | @Guardian

— Aleksej Demjanski (@ADemjanski) 2017. szeptember 8.

Az „azeri Pénzmosoda” és Orbán Viktor Magyarországa https://t.co/tZk2W4Fdr8

— Antal Dániel (@antaldaniel) 2017. szeptember 8.

Az OCCRP szeptember 8-án egy átfogó listát adott ki a projekt eredményeire adott reakciókról.

Mivel a korrupció az azeri állam működésének alapját adja, és beférkőzött a nyugathoz fűződő nemzetközi kapcsolataiba is, nem meglepő, hogy a problémára figyelmet felhívó újságírók és szervezetek komoly nehézségekre és akár börtönre is számíthatnak.

A mosoda utáni nyomozás egyik vezetőjét, Khadija Ismailovát 2015-ben koholt vádak alapján több mint hét és fél év börtönbüntetésre ítélték. Bár egy évvel később, összesen másfél börtönben töltött év után szabadulhatott, a vádakat nem ejtették.

A világ egyik leghíresebb korrupcióellenes szervezete, a Transparency International ebben a hónapban jelentette be, hogy bezárja bakui irodáját a kormány által bevezetett, a helyi civil szervezetek külföldi finanszírozását megakadályozó, korlátozó jellegű törvények miatt.

Az, hogy az európai döntéshozók is bevezetnek-e majd hasonló korlátozó intézkedéseket az olajban gazdag, dél-kaukázusi volt szovjet tagköztársaságból származó piszkos pénzek ellen, még a jövő zenéje.

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.