Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

Netizen Report: Az új német közösségi média törvény után kemény árat kell majd fizetni a gyűlöletbeszédért

A cenzúrával az a probléma, hogy XXXXXXXXX. Budapest, Magyarország. Fotó: Cory Doctorow, Flickr (CC BY-SA 2.0)

A Global Voices Advocacy [Képviselet] projektjének Netizen Report blogja az online jogok legújabb nemzetközi kihívásait, előrelépéseit, illetve trendjeit mutatja be.

Egy új német törvény értelmében, mely októberben fog életbe lépni, azoknak a közösségi oldalaknak büntetést kell majd fizetniük, amelyek nem távolítják el a megjelenést követő 24 órán belül a „kétségkívül törvénysértő” gyűlöletbeszédet.

A digitális jogok érvényesítését célzó törvény (röviden internettörvény) értelmében a cégeknek 7 napjuk van arra, hogy döntsenek a gyanús tartalmak sorsárról.

A német büntető törvénykönyv már most is meghatározza a gyűlöletbeszéd fogalmát, tehát a törvény nem új intézkedést vagy fogalmat vezet be. Helyette arra kötelezi a vállalatokat, hogy ellenőrizzék a gyűlöletbeszédet, ellenkező esetben csillagászati összegű büntetést kell fizetniük. A törvény globális szinten példa nélküli, és döntő jelentősége lehet a gyakorlat elterjedésében.

A törvény végső tervezete egyértelmű büntetéseket szab ki azokra a vállalatokra, amelyek nem alkalmazzák megfelelően, illetve az a felelősség is a cégeket fogja terhelni, hogy meghatározzák, mely üzenetek, képek vagy videók számítanak gyűlöletbeszédnek. Kötelezővé teszi továbbá a vállalatok számára, hogy átláthatóbb mechanizmusokat fejlesszenek ki a tartalmaik eltávolítására, azonban nem ír elő jogi mechanizmust a tartalomeltávolítás jogorvoslatára.

Egy BBC-interjúban a Facebook egy meg nem nevezett szóvivője azt mondta, hogy a jogszabály hatására az összetett jogi döntések felelőssége áthelyeződik a hatóságokról a vállalatokra.

Ez a felelősség azonban már az új törvény nélkül is számos formában létezett. A vállalatoknak általában teljes joghatóságuk van a felhasználói fiókok és posztok felett – ha egy felhasználó fiókját felfüggesztik, vagy törlik annak tartalmát, a döntés okáról gyakran nem kap információt a felhasználó, vagy nem tud a vállalat munkatársaival közvetlen kapcsolatba lépni, hogy segítséget kapjon a probléma megoldására. Ugyanez igaz azokra a felhasználókra, akik sértő tartalmat vagy üzeneteket jelentenek be, de nem kapnak segítséget.

Mindezen túl egyetértés van a jogszabály ellenzői közt arról, hogy a törvény túlzott megfelelési kényszert fog okozni – ezáltal pedig túlzott cenzúrát – a vállalatok részéről, amelyek el akarják kerülni a büntetést.

David Kayne, az ENSZ véleménynyilvánításért felelős különmegbízottja a következőt mondta a törvényről:

With these 24 hour and seven day deadlines – if you are a company you are going to want avoid fines and bad public branding of your platform….If there is a complaint about a post you are just going to take it down. What is in it for you to leave it up? I think the result is likely to be greater censorship.

24 órás és 7 napos határidők – ha vállalat vagy, el akarod kerülni a büntetést és negatív híreket a felületedről… Ha panasz érkezik egy posztra, egyszerűen csak le fogod venni. Miért foglalkoznál vele kiemelten? Úgy gondolom, az eredmény szigorúbb cenzúra lesz.

A rohingyákat elűzik Mianmarból – és a Facebook-ról is

Rohingya aktivisták állításai szerint azokat a Facebook-posztokat, melyek azokat az eseményeket dokumentálják, amiket az ENSZ a rohingyák etnikai tisztogatásának könyvel el, rendszeresen eltávolítják vagy felfüggesztik a szerző felhasználói fiókját. Ez azért kiemelt jelentőségű, mert közben rohingyaellenes propaganda terjed az interneten, és ez akadályozza a pontos információk gyűjtését a konfliktusról. A fenti tényezők miatt a Facebook és más közösségi média platformok kritikus jelentőségűek a konfliktusról szóló információk terjesztésében. 

Az Egyesült Arab Emírségek bírósága elítélte azt az indiai Facebook felhasználót, aki

sértegette a Prófétát

Az Egyesült Arab Emírségek bírósága fenntartotta azt az döntést, mely egy év börtönre ítélt egy indiai bevándorló munkást Facebook kommentjei miatt, melyekkel állítólag sértegette és inzultálta Mohamed prófétát. A férfi azt mondta, hogy hackerek írták a kommenteket, azonban ezt a fellebezést elutasították.

Iráni fejlesztők petíciót írtak, hogy az Apple megtartsa alkalmazásaikat

Iráni alkalmazásfejlesztők petíciót indítottak az Apple Inc. ellen, mert az blokkolta alkalmazásaikat az App Store-ban. 

Egy Change.org-on indított petícióval egy csapat alkalmazásfejlesztő arra kérte az Apple vezérigazgatóját, Tim Cookot, hogy hagyjon fel az iráni alkalmazások eltávolításával az App Store-ból, és szüntesse meg azokat a szabályozásokat, melyek korlátozzák az Apple platformján kínált termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Számos fejlesztő jelezte, hogy mikor ellenőrzésre küldenek egy alkalmazást, azt az üzenetet kapják, hogy az App alkalmazásbolt nem ad helyet, terjeszt vagy köt üzletet olyan applikációkról vagy fejlesztőkkel, melyek kapcsolatban állnak az Egyesült Államok embargója alá eső országokkal.

Az Apple augusztusban kezdett el leállítani iráni alkalmazásokat, ugyanabban a hónapban, mikor Trump elnök aláírta a törvényt az új szankciókról, azonban az nem tisztázott, hogy a kormány a technológiai vállalatokra is kiterjesztette-e az új korlátozásokat. Az európai vállalatok minden szankciót megszüntettek Irán ellen a 2016-os nukleáris megállapodás után.

Tudományos cikkek, kutatások

 

Iratkozzon fel a Netizen Reportra

 

A bejegyzés szerkesztésében Afef Abrougui, Ellery Roberts Biddle, Mohamed ElGohary, Pauline Ratze, Elizabeth Rivera és Sarah Myers West működtek közre.

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.