Aggodalomra adhat okot a Kína és Guinea által kötött 20 milliárd dolláros kereskedelmi egyezmény
Hszi Csin-ping elnök és a guineai delegáció találkozója, CGTN Afrika.
A BRICS államok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői 2017. szeptember 3-5. között a kínai Hsziamenben gyűltek össze az öt feltörekvő gazdaság kilencedik éves csúcstalálkozója alkalmából. A konferenciával párhuzamosan Ibrahim Kassory Fofana, Guinea állami és magán partnerségért felelős minisztere bejelentette a Kína és Guinea közti kereskedelmi keretmegállapodás megkötését.
A 20 milliárd dolláros egyezmény jelentős infrastruktúra-beruházásokat fog finanszírozni a következő 20 éves periódusban 2017 és 2036 közt. Az egyezség szerint a Kínától kapott kölcsönért cserébe a kínai vállalatok engedélyt kapnak bányászati projektek kivitelezésére Guineában, azonban a megállapodás feltételei aggályosnak tűnnek a guineaiak számára.
A guineai elnöki hivatal által közzétett sajtóközlemény megpróbálja tisztázni az egyezmény feltételeit, de ahogy Diallo Boubacar írta az Africaguinee.com-on, az egyezmény részleteit még mindig nem közölték. Számos ellenzék vezető, köztük François Bourouno is aggodalmának adott hangot:
L’accord de financement (20 milliards de dollars Us) signé mardi dernier entre la Guinée et la Chine suscite des interrogations ! Alors qu’il prévoit notamment des financements pour la construction d’infrastructures contre des ressources minières couvrant une période de 20 ans, dans les rangs de l’opposition on s’interroge.
“On apprend que c’est un accord mixte qui contient des prêts et des dons. Mais on ne sait ce qui représente des prêts, quelles sont les conditionnalités, le taux et les modalités de remboursement ainsi que tous les éléments de contrepartie. Les dons non plus, on ne sait pas la définition qu’on leur donne. Il y a autant d’interrogations comme ça”
A múlt hét kedden Kína és Guinea által aláírt (20 milliárd dollár értékű) kereskedelmi megállapodás felvet néhány kérdést. Habár az egyezség állítólag infrastrukturális beruházásokat fog finanszírozni cserébe a 20 éves időintervallumra szóló bányászati lehetőségért, nekünk, az ellenzéki pártnak vannak kétségeink.
„Megértjük, hogy ez egy vegyes egyezmény, melyben kölcsönök és jutalmak is helyet kapnak. Azt viszont nem tudjuk, hogy a kölcsönnek mik a pontos feltételei, például a törlesztési aránya, a szabályai és feltételei vagy a kompenzáció részletei. Azt sem tudjuk, hogy a jutalmak miképp lesznek meghatározva. Így tehát számos kérdést fel kell tennünk.”
2016-ban a bányászati szektor Guinea exportjának 98,7%-át tette ki (mely 2015-ben 84,12% volt). Az érceket szállító vonatok száma elérheti a 120 kocsit, mely a lelőhelytől egészen a kikötőig iszonyatos zajjal és porfelhővel jár.
Azonban a guineaiak abban reménykednek, hogy bányászati szektornak köszönhetően majd javulni fognak az életkörülmények, nem úgy, mint a mezőgazdasági szektor, mely teljesen a háttérbe szorult. Míg Guineának változatos éghajlatának és rengeteg folyójának köszönhetően széleskörű mezőgazdasági potenciálja van, az ország „geológiai katasztrófaként” van számon tartva a jelentős érintetlen erőforrásai és az állampolgárok szegénysége közti aránytalanság miatt.
A kababachir.com bloggere, Jeanne Fofana aggodalmát fejezte ki a hitellel kapcsolatban, mely a már most is a GDP 48%-ának megfelelő államadósság felét teszi ki. Fofana az alábbi következtetésre jutott:
Les Guinéens veulent une amélioration substantielle de leurs conditions de vie. Avancer des milliards USD et vanter les mérites d’Alpha Condé frise tout bonnement de la démagogie : « On parle de ces montants, le Guinéen reste sceptique et il a raison ! Parce que cela ne se traduit pas dans l’amélioration de son quotidien. La seule manière de traduire cela dans l’amélioration de sa vie, est qu’il ait du travail. » Les Guinéens se sentent floués.
A guineaiak észrevehető javulást szeretnének az életkörülményeikben. A több milliárd dolláros hitel és Alpha Condé [Guinea elnöke] erényeinek magasztalása őszintén szólva populizmusra hajaz: „amikor ekkora pénzösszegekről van szó, egy átlagos guineai szkeptikus marad, és okkal teszi! Számukra ez nem mindennapi életünk javulásaként jelenik meg. Az egyetlen lehetőség arra, hogy ez az életkörülményeik javulását eredményezze, az a munkahelyek teremtése lenne.” A guineaiak becsapva érzik magukat.
Amadou Bah, az Action Mine Guinée civil szervezet egyik tagja a Radio France Internationale-ban (RFI) megjelent cikkében aggodalmát fejezte ki:
Mais aucune précision n’est faite sur la quantité de ressources attribuée…
Est-ce que ça ne va décourager les autres investisseurs des autres multinationales qui veulent avoir des concessions en Guinée ? Est-ce que ça ne serait pas de gré à gré ? Est-ce que la valeur des infrastructures va refléter la valeur du minerai qui sera exporté ? Pour le moment, nous restons suspendus aux lèvres du gouvernement qui a négocié cela, sans beaucoup donner de détails.
Ezidáig nem tisztázott az egyezményben meghatározott erőforrások mennyisége.
Nem fogja-e ez elijeszteni más multinacionális cégek befektetőit attól, hogy guineai koncessziókra pályázzanak? Közös megegyezésről lesz-e valóban szó? Az infrastrukturális fejlesztés értéke egyenlő lesz-e az exportálandó ásványokéval? Jelenleg a kormányzat minden szavát lessük, mivel anélkül tárgyalnak, hogy arról részleteket árulnának el.
A guineai aktivisták hangot adnak aggodalmaiknak
A guineai állampolgárok a Facebookon adnak hangot kétségeiknek. Guineában a bauxitkitermelés már 1937-ben megkezdődött, azonban a guineaiak még mindig a legszegényebbek közt vannak Nyugat-Afrikában. Siradiou Paraya Bah, Conakry-i lakos is csatlakozott a vitához, egy befolyásos guineai blogger, Sidikiba Keita idővonalán egy posztban kérdezte, hogy a múltból milyen tanulságokat lehet levonni:
Peut-on avoir connaissance du contenu exact de ces accords de financement Chine-Guinée?
Quel bilan faire des décennies d'exploitation de la bauxite en Guinée?
Quelles leçons pourra-t-on en tirer?
Lehet pontosan tudni, hogy a Kína és Guinea közti kereskedelmi egyezmény mit von maga után?
Mit tanulhatunk az előző évtizedek guineai bauxitkitermeléséből?
Milyen következtetéseket lehet levonni?