Nők a Digitális Jogok Alapítványának (DRF) haladó tréningjén a médiában dolgozó nők online biztonságáért. Fotó: DRF, engedéllyel felhasználva.
A múlt héten a Digitális Jogok Alapítványa [1], egy digitális jogokért küzdő pakisztáni non-profit szervezet elindította az „Újságírók Digitális Jogaiért Hálózatot”. A hálózat célja, hogy erőforrásokkal és képzéssel segítse az online dolgozó újságírók biztonságát.
A hálózat most is nyitva áll új tagok számára annak érdekében, hogy az országban dolgozó újságírók több figyelmet szenteljenek digitális biztonságuknak, és hogy eszközök biztosításával segítsék őket a minél biztonságosabb munkavégzésben.
A hálózat egy kétnapos digitálisbiztonság-tréninggel kezdte meg működését, melyen több, mint húsz női újságíró vett részt az ország minden részéből. Pakisztán az Újságírók Határok Nélkül 2016-os Word Press Freedom Indexében [2] a 180-ból a 147. helyen áll. Az Újságírók Határok Nélkül szerint „Az újságírók szélsőséges csoportok, iszlamista szervezetek és Pakisztán rettegett titkosszolgálatának célpontjaivá váltak”.
A női újságírók által tapasztalt biztonsági nehézségek a munkahelyi zaklatástól a munkájuk miatti fenyegetésig és megfélemlítésig terjed. Tavaly a Médiában Dolgozó Nők Biztonsági Kihívásai [3] konzultációja során az újságírók a munkahelyi szexuális zaklatás elleni mechanizmusok hiányáról számoltak be. A találkozó vezetői egy, a munkahelyi zaklatás elleni etikai kódex elfogadását és azonnali bevezetését kérték.
A hálózat igyekszik támogatni az újságírókat online biztonságuk gyakorlásában és annak hírügynökségeknél való előmozdításában, illetve felhívni a figyelmet a digitális jogokra a fősodorbeli médiában.
Ajánlott olvasmány: Digitális aktivistáknak veszik nyoma Pakisztánban [4]
Online zaklatás Pakisztánban
2016-ban a Digitális Jogok Alapítványa (DRF) indította el az ország első [5] kiberzaklatási forródrótját, egy ingyenes szolgáltatást, amely jogsegélyt, digitális biztonsági támogatást, és pszichológiai tanácsadást nyújt a kiberzaklatás áldozatainak.
A DRF a forródrót dolgozóinak tapasztalatai alapján rendszeresen készít jelentéseket a pakisztáni online zaklatás természetéről és mértékéről:
A jelentés szerint a segélyvonal működésének első negyedévében 513 egyéni bejelentés érkezett. Összesen 535 bejelentést kaptak, amelyből 406 egyedi eset volt. A hívások 62%-a nőktől érkezett, a betelefonálók 37%-a volt férfi. Az érintettek a Facebook felületéről tapasztalták a legtöbb zaklatást, és a legtöbb panasz kamuprofilok, beleegyezés nélkül felhasznált információk, zsarolás, nem kívánt üzenetek és feltört fiókok vagy eszközök kapcsán érkezett. A legtöbb bejelentés Pandzsábból (41,3%) érkezett, a bejelentők 23,90%-a nem árulta el tartózkodási helyét. A forró vonalra Szindhből (17,8%), Hajber Pahtunhvaból (4,70%), Beludzsisztánból (1,30%), Aszad Kashmirből (0,70%), a Szövetségi Területről (10,10%) és az országon kívülről (0,20%) is érkeztek bejelentések.
A forróvonalra bejelentett eseteket a Szövetségi Nyomozóhatóság (FIA) [6], a kiberbűnözés elleni küzdelemért felelős kormányzati szerv vizsgálja ki.
Online szólásszabadság Pakisztánban
Habár Pakisztán Kiberbűnözési Törvénye [7] rendelkezik az online zaklatásról, digitális jogokkal foglalkozó szervezetek szerint ezeket a törvényeket az államot és biztonsági szervezeteket online felületeken kritizáló aktivisták, bloggerek és újságírók ellen használják.
A nehézségek ellenére a hálózat optimista, úgy vélik, ha összehozzák az újságírókat és felhívják a figyelmüket a fenti ügyekre, egy biztonságosabb online teret hozhatnak létre egymás közt az újságírók, ahol felléphetnek az online zaklatás ellen, és hatékonyabban jelenthetnek online biztonsággal kapcsolatos eseteket.
A szerző, Anushe Noor Faheem részt vett a hálózat első találkozójának megszervezésében.