- Global Voices Magyarul - https://hu.globalvoices.org -

Netizen Report: Mi a közös Iránban, Pakisztánban és Oroszországban? Mindhárom országban betiltják a Telegramot

Kategóriák: Közel-Kelet & Észak-Afrika, Közép- és Kelet-Európa, Irán, Oroszország, Censorship, Civil média, Digitális aktivizmus, Jog, Média és újságírás, Szólásszabadság, Advocacy
[1]

Christian Wiediger fotója az Unsplash weboldalról. Szabadon felhasználható.

A Global Voices Advocacy [Képviselet] projektjének Netizen Report blogja az online jogok legújabb nemzetközi kihívásait, előrelépéseit, illetve trendjeit mutatja be.

Irán és Oroszország pusztán néhány hét különbséggel tiltotta be a Telegram üzenetküldő szolgáltatást áprilisban, mely aggasztó fejlemény a titkosítást alkalmazó mobilappok jövőjét illetően.

A moszkvai bíróság április 13án jelentette be az alkalmazás betiltását, miután a Telegram vezérigazgatója többedjére sem adta át az alkalmazás titkosítási kulcsait a végrehajtó szerveknek.

Azonban az alkalmazást betiltó rendeletet láthatólag könnyebb volt meghozni, mint alkalmazni [2]. Miután a Roszkomnadzor, Oroszország médiafelügyelete, arra kötelezte az orosz internetszolgáltatókat, hogy tegyék elérhetetlenné a Telegram IPcímeit a felhasználók számára, a vállalat felhőszolgáltatásra váltott.

A Roszkomnadzor ezután többmillió IP cím betiltásával próbálta a szolgáltatást ellehetetleníteni, azonban véletlenül más üzleti oldalakat és kommunikációs csatornákat is leállított, többek közt a Vibert, a Slacket és az Evernote-ot.

Április második felében pedig az iráni igazságszolgáltatás hozott egy Telegramot betiltó rendeletet [3], melyben arra kérte az internetszolgáltatókat, hogy akadályozzák meg az alkalmazás használatát, még egyéb, a rendelkezés megkerülését célzó eszközök használata mellett is.

A hatóság nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tiltotta be az alkalmazást, melyet már a tavaly év végi kormányellenes tüntetések ideje alatt is cenzúráztak átmenetileg.

A rendelet életbe lépése óta számos iráni számolt be titkosított adatforgalom eltűnéséről vagy egyéb, olyan felületeket érintő problémákról, mint az Apple App vagy a WhatsApp.

Azonban nem ezek voltak az első országok, melyek betiltották a Telegramot. A Pakisztáni Telekommunikációs Hatóság [4] 2017 novemberében hozott egy rendeletet, mely betiltotta az alkalmazást az összes telekommunikációs hálózaton.

A hatóság egyelőre nem adott egyértelmű indokot a rendelet meghozatalára, azonban vannak, akik szerint [5] köze van a Telegram titkosításához, mivel az üzenetek feloldásához szükséges kulcsot Pavel Durov, a vállalat igazgatója nem adta ki.

Továbbá Indonéziában is blokkolták [6] az alkalmazást egy rövid időre 2017ben arra hivatkozva, hogy azt terrorista propaganda terjesztésére használják. Ekkor Durov azt ígérte, hogy lépéseket fognak tenni [7] olyan csatornák leállítására, melyeken terrorizmussal kapcsolatos tartalom található.

Kambodzsa utolsó független hírportáljának tulajdonosváltása nem sok jót jelent

Nagy az aggodalom a Kambodzsai Phnom Penh Post szerkesztői függetlensége miatt, miután eladták a hírportált egy maláj közkapcsolatokért felelős végrehajtónak [8]. Kay Kimsong főszerkesztőt azt követően rúgták ki, hogy nem volt hajlandó eltávolítani az új tulajdonos PR–vállalata és Hun Sen kambodzsai miniszterelnöke közti kapcsolatokról szóló cikket. Kimsong eltávolítása után számos szerkesztő és újságíró is távozott a laptól. 

Sajtószabadságért küzdő aktivisták szerint Izrael palesztin újságírókat támad

Miután március 30–án tüntetések törtek ki Gázában, izraeli katonák helyszíni tudósítókra lőttek. Két palesztin riportert, Yasser Murtaját és Ahmed Abu Husszeint megölték annak ellenére, hogy felszerelésük egyértelműen jelezte, hogy a média munkatársai. Yaser Qudeih fotóriportert hasba lőtték, és még mindig súlyos az állapota. Számos újságíró megsérült miután éles lőszerrel, gumilövedékkel vagy vegyi gázzal [9] támadtak rájuk. A Riporterek Határok Nélkül szervezet felkérte [10] a Nemzetközi Büntetőbíróságot az esetek kivizsgálására.

Nincs több újságíró üzbég börtönben

Emberi jogvédők nagy örömére Üzbegisztánban szabadon engedték Bobomurod Abdulloevet és Hayot Nasriddinovot. A két újságírót még 2017ben vették őrizetbe „alkotmányellenes tevékenységük” miatt. Az elmúlt két évtizedben most először nincs újságíró börtönben Üzbegisztánban [11], mely egykor a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrája volt.

Putyinellenes tüntetők számos hálózati zavarról számoltak be

A Vlagyimir Putyin elnökként való újraválasztása ellen tüntetők beszámolói szerint a mobiljuk térerejét a távközlési szolgáltatók szándékosan csökkentették [12]. Mások pedig azt mondták, hogy telefonszámukat megszüntették a rendfenntartó szervek kérésére. Az egyik szolgáltató, a Beeline tagadta a telefonszámok megszüntetésének vádját, és a zavart a hálózat túlterheltségével indokolta.

Egy indiai filmkészítőt „méltatlan” tweetjei miatt blokkolták

A mumbai rendőrség Ram Subramanian filmkészítő ellen tett panaszt [13] becsmérlő tweetek állítólagos közzététele miatt Narendra Modi miniszterelnökről és anyjáról anyák napján. Subramanian fiókját nem sokkal később átmenetileg felfüggesztették a Twitter szabályzatának megsértésére hivatkozva.

A Facebook elárulta, hogyan juttatja érvényre közösségi alapelveit

A Facebook első alkalommal tett közzé egy átláthatósági jelentést [14] arról, hogy mely tartalmak sértik a közösségi alapelveket. A jelentés szerint a legtöbb, a vállalat által 2018 első negyedévében eltávolított tartalom spam volt vagy hamis fiókoktól származott, míg 21 millió eltávolított poszt felnőtt tartalom volt, 3,5 millió erőszakos tartalom miatt törlésre került vagy figyelmeztető jelzéssel lett kiegészítve és 2,5 millió pedig gyűlöletbeszéd miatt került eltávolításra. Míg a vállalat állítólag automatikus eszközöket használ a felnőtt vagy erőszakos tartalom kiszűrésére, gyűlöletbeszéd esetén ugyanez a mechanizmus „még nem működik túl jól”. 

Kiszivárogtatott dokumentumokból több részlet is kiderült az Instagram tartalommoderálásával kapcsolatban

A Motherboard hírportál által megszerzett dokumentumokból [15] kiderült, hogy az Instagram hogyan szabályozza a tartalmat. Ezek szerint a Facebook tulajdonában álló cég elérhetetlenné tesz egy fiókot ha a profil két vagy több része vagy a tartalom 30 százaléka sérti az alkalmazás szabályzatát,  illetve ha a fiók bármely tartalma sérti a kábítószer-kereskedelemről, bosszúpornóról, szexuális jellegű kérelmekről, öngyilkosságról, önbántalmazásról vagy terrorizmusról szóló részeit a szabályzatnak. A tartalmat ellenőrzőknek ún. progresszív felülvizsgálati folyamatot kell követniük úgy, hogy először a felhasználónevet, majd a profil leírását, a profilképet, a tartalmat és legvégül a megjegyzéseket kell ellenőrizniük.

A Google alkalmazottai szerint a tech óriásnak nem kellene háborús üzletben rész vennie

Több mint 3100 Google alkalmazott írta alá a levelet, melyben a vállalat Project Mavenben vállalt szerepe miatt tiltakoznak. Az említett projekt egy, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által finanszírozott kezdeményezés melynek célja, hogy mesterséges intelligencia alkalmazásával javítsa a katonai drónok hatékonyságát. Egy második levelet 700 kutató [16] írt alá, melyben arra szólították fel a Google vezetőit, hogy támogassák az autonóm fegyverrendszereket tiltó nemzetközi egyezmény létrehozását. 

Friss kutatások

 

Feliratkozás a Netizen Reportra [18]

 

A gyűjtést Afef Abrougui [19]Mahsa Alimardani [20]Eduardo Avila [21]Ellery Roberts Biddle [22], Rezwan Islam [23] és Sarah Myers West [24] készítették.