A mindössze egy nagyjából hat naponta induló hajójárattal megközelíthető Ogasawara Szigetek (小笠原諸島) kétségkívül Tokyo legmegközelíthetetlenebb részei. A számtalan őshonos vadon élő fajnak otthont adó és egyedülálló földtani vonásokkal rendelkező szigetcsoportot 2007 január 30-án regisztrálta az UNESCO ideiglenes listájára a Japán Környezetvédelmi Minisztérium mint potenciális Világörökség helyszínt, és Hiraizumi (en/ja) város történelmi eszközeivel együtt 2010 január 18-án hivatalos jelöltté terjesztették elő.
Térkép nagyítása
Az Ogasawara Természeti Információs Központ (en/ja) a Környezetvédelmi Minisztérium oldala, mely rengeteg információval szolgál a folyamat állásáról, a részletes jövőbeli tervekről, nyers természeti adatokkal együtt. Egy gyors pillantás (ja) is arra a következtetésre juttatja a látogatót, hogy a dolgok a menetrend szerint haladnak!
Egy bejegyzés az Ogasawara Turista Egyesület hivatalos blogján (ja) tükrözi az izgalmakat:
小笠原諸島が世界自然遺産推薦地となりました。
今後は概ね三年程度かけて外来種対策などを行い世界自然遺産登録に向けて進んでいきます。
登録されれば日本で4つ目の世界自然遺産登録地となります。
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), az UNESCO környezetvédelmi tanácsadó szerve, ellenőrzést végzett (ja) a szigetek aktuális állapotáról július 2 és 15 között, (ja), ezt az ellenőrzést tartják a bírálás egyik legfontosabb elemének. Döntést 2011 nyarán, a Világörökségi Bizottság 35-ik gyűlésén hoznak majd.
Nézzük át miből is áll ez a részletes ellenőrzés. A Környezetvédelmi Minisztérium szerint:
本調査は、世界遺産委員会の諮問機関である国際自然保護連合(IUCN)が行う、推薦物件の世界遺産一覧表への記載にかかる専門的評価プロセスの一部として実施されます。評価の主な目的は次のとおりです。
・推薦地の全ての側面についてよく知ること
・推薦区域の境界線を調査すること
・管理のためのシステムとその有効性を評価すること
・推薦地に対する現在及び将来の脅威を調査すること
・推薦に対する地域のサポートを評価すること
Hogy ment tehát? Az eredmények természetesen csak bizonyos idő múlva derülnek majd ki, mindenesetre úgy látszik a szigetlakók mindent megtettek az ellenőrzés zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. A régió egyik legmeghatározóbb blogján a következő olvasható:
7月4日から来島していたIUCN(国際自然保護連合)のピーターさんとナオミさん。10日間の現地調査を終えて島を離れていきました。関わった多くの皆さん本当にごくろうさまでした。
前日は関係機関に対するIUCN側からのプレゼンがあり、今後の管理体制について様々な提案や事例紹介行われました。ツーリズムに関してもお話があり、世界自然遺産になったとしても、適切な管理が行われるようエコツーリズムの推進を図っていきたいと思っています。
さて、その後は「さよならパーティー」が行われ、各機関から最後のアピール(?)を行いました。そして、村はやっちゃいました。何と「小笠原自然遺産音頭」を本邦初公開しました。多分受けていたのでポイントは上がったとは思っていますが…。(まあ、音頭で世界遺産になるとはだれも思っていませんが。)今年の盆踊り大会(8月12日~14日)に向けて、振付をお願いしていますので乞うご期待。
Az szigetcsoport egyszerre került bíztató és kihívást jelentő helyzetbe. Az UNESCO kapcsolat miatt erősödő érdeklődésnek köszönhetően a növekvő támogatásra való pontenciál és számtalan természeti birtok megőrzése egyre életképesebbé válik. Mégis a szigetek fenntartását támogató szervezetek nagy része saját finanszírozású marad, ezek főleg a turizmusból fedezik költségeiket. A világörökség részévé válás feltehetően a számok drasztikus emelkedéséhez vezet majd, de az emberek szállításához szükséges alapvető infrastruktúra hiányzik, ami még most is visszatarthatja a potenciális turistákat. Nézzünk néhány blogbejegyzést melyek humorosan (de precízen) közelítik meg a problémát.
Left Eye, egy fényképész blogja az Osagawara szigetekről
沖縄との大きな違いは「海洋島」ということ。
大きな陸地と地続きになったことがないってことです。
これがどういう意味を持つかと言うと・・・
長くなるからそのうちブログります。(笑)それと沖縄との大きな違いをもうひとつ。
それは観光客の数。
沖縄は年間20万人とも30万人とも言われいていますが、
小笠原は年間2万人ちょっと・・・
赤字続きの第三セクター遊園地よりも人が来ない計算?25時間の船旅。
最短6日間の日程。
割高な旅費。(船旅は総じて高い)このみっつのハードルが考えられます。
Az egyik alapvető különbség Okinawa és a szigetek között az, hogy az előbbiek igazi tengeri szigetek. Más szóval sosem csatlakoztak nagyobb földrészhez. Ha belemennék annak magyarázatába, hogy ez a különbség miben is nyilvánul meg, ez a bejegyzés kétségkívül túl hosszúra sikeredne.
Ezen kívül van még egy meghatározó különbség Okinawa-val szemben: a turisták száma. Állítólag Okinawa-nak évente nagyjából 200-300,000 látogatója van. Ez a szám Ogasawara esetében 20,000 körül van…ez pedig kevesebb, mint egy veszteséges, kvázi-nyilvános vidámpark látogatóinak száma!
Egy 25 órás hajóút.
Minimum 6 nap ott tartózkodás.
És abból is a drágábbik. (A tengeri utak alapjában véve drágák.)
Ez a három faktor a szigetek legnagyobb hátulütője.
Az utazás és turizmus blog -ból:
父島への行き方を教えてくださいというメールが来ました。父島の行き方ですね。了解です。父島への行き方は、簡単です。荷物をもって、浜松町へゴー。駅員さんに「竹芝桟橋行きたいんですが、どうしたらいいですか」と聞いてください。歩いて10分ぐらいのところに竹芝桟橋という港があります。そこで切符を購入して、小笠原丸という船に乗れば、父島に来れます。小笠原丸の船賃は2万円強。3万円もっておけば大丈夫です。片道ね。ただし、船は夏と正月は6日に1度。冬やほかの日程になると、2週間に1度しかでていません。だから事前に小笠原丸のページをみて、日程をチェックしないといけませんよ。小笠原丸の時刻表は、小笠原丸で検索したときに一番上にでてくると思います。出発は朝10時です。ただし、荷物を郵送する場合は、かなり前から送らないと、同じ船には乗りません。また、同じ船でいけたとしても、到着当日に荷物は届きません。一便前ぐらいに乗るようにしておくのが吉です。
Végül egy blogbejegyzés Ogasawara parlamenti képviselőjétől, Shigeo Ichiki-től, aki röviden összefoglalja a problémákat, melyekkel a falusiaknak szembe kell nézniük:
8月5日、東京・茅場町にある日本自然保護協会を訪問しました。
私が普段から提唱している環境協力金(入島税など)をはじめ、世界自然遺産登録後の財源確保の課題、移入種の材木を活用した発電など、小笠原諸島の自然保護行政全般について相談をしたり、ご指導を頂きました。
航空路に関しても議論しました。
日本自然保護協会とは私が島に来てからのお付き合いがあり、
小笠原ホエールウォッチング協会時代には各種調査を受託するなどしていました。
ざっくばらんにお話ができるので、大変有意義なご意見などをいただく事ができました。
Ichiki múlt szombaton tette közzé a fenti bejegyzést, ezért úgy gondolom jól mutatja mi jár a szigetlakók fejében (vagy legalábbis a sziget politikusaiéban).