Bundagyanú a magyar kisebbségi szavazatok kapcsán a horvát parlamenti választáson
A 2012-es „Talk to Me” című film egy plakátja, melyben Csilla Barath Bastaić horvát-magyar színésznő is játszik.
A magyar kisebbségiként regisztrált szavazók száma drasztikusan megnőtt a legutóbbi két horvát választás közt. Miért? Néhányan szervezett bűnözésről, megfélemlítésről és vesztegetésről beszélnek, melynek célja a kormányon lévő párt által előnyben részesített jelölt győzelmének elősegítése.
Bár a választási csalás gyakori jelenségnek számít a Balkánon, Horvátországban nem volt számottevő probléma az utóbbi években. Annak hatására viszont, hogy a választásokat megnyerő konzervatív HDZ párt nem tudott önállóan kormányt alakítani és kisebb pártokkal kényszerült koalícióra lépni, jelentősen megnőtt a bizonytalan képviselők politikai jelentősége a szeptember 11-i választások során.
A horvát parlament, a Szábor 151 képviselőből áll, akiket titkos szavazással választanak 4 évre. A képviselői helyeket a választási kerületek alapján osztják fel: 140 képviselőt a választókerületekből választanak, 8 helyet a kisebbségi képviselőknek, hármat pedig a horvát diaszpóra képviselőinek tartják fenn. A kisebbségi képviselőkre azok szavazhatnak, akik valamely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Horvátországban a kisebbségek a lakosság körülbelül egytizedét teszik ki (szerbek, bosnyákok, olaszok, romák, magyarok, szlovének, csehek stb.).
Magyar kisebbségi képviselők választási eredményei Horvátországban. Képernyőkép: Horvát Köztársaság Nemzeti Választási Bizottsága.
Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy Robert Jankovics, a jobboldali HDZ-hez közel álló képviselő legyőzte a hivatalban lévő baloldali Šandor Juhast, aki javasolta azon állítások kivizsgálását, melyek szerint a jelölt összejátszik a magyar kormánypárttal, a Fidesszel. A HDZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagjai.
A T-Portal nevű weboldal szavazói regisztrációról készült felmérései azt mutatják, hogy a kisebbségi magyarként regisztrált szavazók száma 852-vel nőtt a 2015. decemberi rendes és a 2016. szeptemberi előrehozott választások közt. A kisebbségi magyar szavazók számában bekövetkezett növekedés hatással lehetett a hivatalban lévő baloldali képviselő és a jobboldali kihívója közti 300 szavazatnyi különbségre.
A nemzeti és a helyi média, az állami és a szociális intézmények is arról számoltak be, hogy az ország keleti részében élő, vidéki és gyakran a legvédtelenebb személyeket próbálták rávenni bizonyos csoportok arra, hogy kisebbségiként regisztrálják magukat.
A szavazás során azonban nem ez volt az egyetlen szabálytalanság. Zorica Blažević kamenaci szavazó azt jelentette a rendőrséknek, hogy magyar kisebbségiként volt regisztrálva annak ellenére, hogy horvát nemzetiségű:
‘Osim obećanja o boljoj socijalnoj pomoći, agitatorica nije prezala ni od zastrašivanja. ‘Rekla je da će mi uzeti kuću i sina i da ćemo imati problema s policijom, a ja sam se onda uplašila.’
Amellett, hogy ígéretet tettek a havi szociális juttatásaim emelésére, az elkövetők meg is fenyegettek. Azt mondták, elveszik a házamat és a fiamat is, illetve, hogy problémám lesz a rendőrséggel is, ami megijesztett.
Többen arról is beszámoltak, hogy társadalmi és gazdasági nyomást gyakorló titkos kampány indult a kisebbségi romák ellen is. Pénzbeli juttatások mellett a szavazókat lisztet, csokoládét, cukrot és tusfürdőt tartalmazó csomagokkal próbálták befolyásolni.
A horvát választási bizottság a választás hivatalos eredményét szeptember 26-án, hétfőn tervezi nyilvánosságra hozni. Egyelőre nem tudni, hogy a hatóságok fognak-e foglalkozni a fent leírt állításokkal. Bár vesztegetés és a zsarolás Horvátországban bűncselekménynek számít, az áldozatok csak nagyon kevés esetben fordulnak a rendőrséghez megfélemlítettségük miatt.