Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

Palesztína: Üzenet a közösségi médián keresztül

Arjan El Fassed az Electronic Intifada egyik alapítója és a “Niet iedereen kan stenen gooien” (“Nem kövezhet mindenki: Egy hollandiai palesztin identitását és gyökereit keresi”) írója. El Fassed azzal szerepelt múlt évben a címlapokon, hogy egy palesztin menekülttáborban utcát neveztek el a Twitter oldaláról, és csatlakozott egy online kezdeményezéshez, melynek keretén belül bárki kérheti, hogy üzenetét felfessék a West Bank falra. A Global Voices -nak adott interjújában  a közösségi médiában rejlő lehetőségekről beszél, melyek segíthetik a palesztinok ügyét.

Arjan El Fassed

Magadat úgy jellemezted, mint a humanitárius ügyek és a közösségi média stratégája. Szerinted szerepet játszhat a közösségi média a palesztin helyzet megváltoztatásában?

Már a 90-es években, az internet felemelkedésével, úgy éreztem, hogy az mint kommunikációs eszköz nagymértékben segíteni fog az emberek hangjának hallattatásában, főleg az olyan embereknek, akik katonailag elzárt területeken élnek. Tágabb értelemben véve, a mainstream médiában megjelenő különböző konfliktusokról folyó vitában ritkán kap helyet a mindennapi emberek hangja. Mindegy hogy Afganisztánról, Szomáliáról vagy Palesztínáról van szó, a hétköznapi nőkre és férfiakra szinte sosem figyelnek.  Amit hallasz, az a politikai és katonai vezetők és néhány önjelölt szakértő akik az emberekről beszélnek, de a hétköznapi palesztinok hangja nem hallatszik. Az olyanoké mint te vagy én. A közösségi média viszont könnyen összeköti az átlag palesztin nőket és férfiakat a nyugaton élőkkel.

Egy évvel ezelőtt azzal kerültél a címlapokra hogy az Askar menekülttáborban [a West Bank Nablus város közelében] utcát neveztek el a Twitter oldaladról. Miért választottad a Twitter oldalt a neved helyett?

Abban az időben egy csapat marketingszakértő látogatott Askar-ba hogy egy ifjúsági központ felújítását támogassák. Ahogy sétáltak a táborban észrevették hogy annak egyik egyedülálló értékesítési pontja, hogy az utcák nincsenek elnevezve. Nyugaton először híresnek vagy halottnak kell lenned ha azt akarod hogy utcát nevezzenek el rólad. A Twitter és a Facebook korában az emberek elismertek akarnak lenni. Azzal, hogy az utcát a Twitter oldalamról neveztem el össze tudtam kötni egy utcanevek nélküli tábor elképzelését a nyugaton élő emberek tömegeivel, akik a közösségi média hatalmas fejlődését várják és azt naponta meg is tapasztalják és akik felfigyeltek a címre, miszerint ‘Az első utca, amit Twitter oldalról neveztek el‘. Ha az utca egy szokványos nevet kap, észre se vették volna.

Igaz az, hogy ennek következtében a te oldalad lett a legnépszerűbb Hollandiában?

Igen, valóban, ezen kívül az enyém lett az első hollan Twitter oldal a világ 1000 legtöbbek által követett listáján valamint az első a Twitter saját ajánlott listáján Barack Obama és a Coldplay között.

@arjanelfassed tweetstreet in Askar refugee camp

@arjanelfassed tweetstreet az Askar menekülttáborban (a fotó Arjan El Fassed tulajdona)

Egy másik project amiben részt vettél a Küldj egy üzenetetet, melyben az emberek kérhették hogy üzeneteiket felfessék a West Bank falra. Hogy működött a projekt?

2004-ben egy jó barátom Justus van Oel meglátogatta Gaza-t és Palesztína más részeit. Sokkolta amit látott és minden amit addig nem tudott, vagy nem is akart tudni. Egy holland fejlesztési szervezet és néhány régi kollégája segítségével a holland reklámiparból három workshopot szervezett fiatal palesztinoknak. A cél az volt, hogy hatásos out-of-the-box kommunikációs terveket hozzanak létre, amiket olcsón meg lehet valósítani. Az első projekt, a Küldj egy üzenetet, lehetővé tette hogy az emberek személyes, felfestett üzeneteket hagyjanak a Falon. Több mint 1,400 üzenetet helyeztek el.

Send A Message

Egy üzenet festése (a fotó a  Küldj egy üzenetet tulajdona)

Milyen reakcióat váltott ez ki, illetve tudnál néhány példát hozni, hogy milyen üzeneteket kértek?

Ezt a projektet a Time Magazine  ‘a legbefolyásosabb graffiti art’-ként jellemezte. A mainstream médián keresztül a projekt és a Falon túl rekedt palesztinok több mint 550,000,000-es közönséget értek el. Egy történet amire mindig emlékezni fogunk: Caspar Hollandiából Indonéziában tölti a mézesheteit. Felesége melett ül, akit a Falon küldött üzenettel kért meg, és egy nemzetközi hírcsatornát néznek. A csatorna épp egy a Küldj egy üzenetetről szóló riportot hoz le és a kamera Caspar lánykérésére közelít.

Send A Message

Egy üzenet a falon (a fotó a  Küldj egy üzenetet tulajdona)

Tervezel a közeljövőben egyéb kezdeményezéseket?

Igen, a holland-izraeli filmkészítő Benny Brunner-rel, egy crossmedia projektet körülbelül 60,000 palesztin könyvvel melyek az 1948-as háború alatt lettek kifosztva. Az ellopott könyvek története nem csak a projekt és egy dokumentumfilm szívét alkotja, hanem egy sokkal nagyobb online indítványozásáét is: az 1948-as kultúrarombolás mélységét és aspektusait szeretnénk bemutatni. Tulajdonképpen a kifosztott magánkönyvtárakat szeretnénk virtuálisan újjáéleszteni.

A Nagy Könyvrablást itt lehet követni a Twitteren.

Október elsejéig küldhetsz üzenetet a West Bank falon, a részletekért kattints ide.

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.