Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

The Netizen Report: Netfoglaló kiadás

[A cikkben szereplő linkek angol nyelvű oldalakra mutatnak.]

Az Occupy Wall Street [Foglald el a Wall Streetet] és a nemzetközi „Foglald el” mozgalom hívta fel a figyelmet a mobiltelefonok elkobzásának és a készülékeken található adatok átkutatásának a problémájára az Egyesült Államokban és mindenhol a demokratikus világban. A rendőrök tüntetők telefonjait foglalták le és nézték át arra a jogi indokra hivatkozva, hogy úgy hiszik, a telefonok bűncselekményre utaló bizonyítékokat tartalmaznak, amelyeket a tulajdonosok megpróbálhatnak megsemmisíteni. Rebecca Rosen írja az Atlanticban: az Egyesült Államokban nincsen világos előírás az ilyen esetekre és a meglévő gyakorlatok államonként változhatnak. A legfelsőbb bíróság nemrég nemet mondott arra, hogy meghallgatást tartson az ügyben, így az amerikaiaknak várniuk kell a helyzet tisztázására. Mindeközben az Electronic Frontier Foundation közzétett egy útmutatót az Occupy Wall Street (és mindenki más) számára a mobiltelefon-használatról.

David Shankbone fényképe (david_shankbone néven a Flickr-en)

Technológiai szakemberek és hackerek egyesítették kódírási és mérnöki tudásukat a Foglald el mozgalmak támogatására Amerika-szerte. Október 14-én pénteken Matt Ewing rendezett San Franciscóban hacker maratont, azaz hackatont „Foglald el a netet — hackeljünk a 99%-ért” címmel, amely a tüntetőknek kívánt technikai segítséget nyújtani. TechPresident közzétett egy listát azokról a projektekről, amelyeken dolgoztak. Volt köztük [online] médiaközpont és szöveges üzenetküldő hálózat is. A Wall Street Journal egy New York-i hackatonról tudósított, amely az Occupy Wall Streetet segítette. A Mashable-n más hackatonokról is megjelentek cikkek itt és itt. A GOOD magazin szerint a Tumblr, egy gyorsan növekvő többféle média publikálására alkalmas mikroblog szolgáltatás használatát preferálják a Foglald el a Wall Streetet tüntetői.

Az Occupy mozgalom, az internetes szabadság és a médiareform kapcsolatáról szóló bővebb érvelést tartalmaz Mera Szendro Bok esszéje. Korábban októberben a Columbia Journalism Review folyóirat dokumentálta milyen egy nap az Occupy Wall Street médiacsapatában. Ezenkívül az IJNet tett közzé egy írást arról, melyik az az öt eszköz, amelyet minden Occupy Wall Streetről tudósító újságírónak ismernie kell.

Felügyelet: A  Chaos Computer Club (CCC) elnevezésű európai hacker aktivista csoport publikált egy jelentést arról a „legális lehallgató” szoftverről, amelyet állításuk szerint a német rendőrség használ. Bár a német kormány számára megengedett, hogy használja a „forrás lehallgatásának” egyes formáit a titkosított kommunikáció elterjedtsége miatt, ez a mostani eszköz úgy tűnik, túlmegy azon a határon, amire a kormánynak még felhatalmazása van. A „trójai szoftver”, amelyet egy ártalmatlannak tűnő e-mail formájában, alattomban telepíthetnek a célszemély számítógépére, lehetővé teszi, hogy információt töltsenek fel vagy parancsokat hajtassanak végre a háttérben. A CCC szerint a szoftver megfigyelésre használhatja a számítógép kameráját és a mikrofonját. Ennél sokkal riasztóbb az, hogy bárki, aki ismeri ezt a programot, bejuthat és irányítása alá vonhatja a fertőzött számítógépet. A ZDNet cikkéből kiderül, az F-Secure csoport rájött arra is, hogy a szoftver billentyűzetfigyelőként [keylogger] is működik olyan alkalmazások esetében mint a Firefox, Skype, MSN Messenger, ICQ, stb. Az F-Secure nem tudta megerősíteni azt az állítást, hogy a német kormánynak köze van a trójai programhoz.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) jelentést tett közzé a kanadai C-50, C-51 és C-52-es számú törvénytervezetekről, amelyek széles jogkört adnának az erőszakszervezeteknek arra, hogy bírói végzés nélkül a felhasználók adatainak átadására kötelezzék az internetszolgáltatókat. A tervezetek immunitást biztosítanának a szolgáltatóknak arra az esetre, ha megsértik az alapvető internetes magánszférát [privacy] és meggátolják a szolgáltatókat abban, hogy értesítsék felhasználóikat arról, ha kiadták az adataikat a kormánynak. Az előterjesztést már leszavazták egyszer egy nagyobb törvénytervezet részeként, de a kanadai igazságügyi minisztérium továbbra is próbálkozik az elfogadtatással. A tervezetek ellen indított petíció itt található.

Cenzúra: Miután két nagysebességű vonat ütközött össze júliusban, a Weibón és a hozzá hasonló mikroblog oldalakon óriási kommentáradat indult el az esetről. Ezért a kínai kormány vizsgálja, hogyan lehetne a mikroblogokat kontrollálni és tartalmukat a cenzúra előírásainak megfeleltetni. A Wall Street Journal írása szerint a kormány önmagával került ellentmondásba amiatt, hogy a Weibo hasznos és gyors eszköznek bizonyult a tisztviselők számára a nyilvánossággal való kommunikációban, miközben az is kiderült, hogy nehéz irányítani.

Eközben az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselete bejelentette, hogy a WTO szabályai szerint fog részletes tájékoztatást kérni a kínai internet korlátozásáról. Az USA kormánya aggódik „a kínai [internet-irányítási] elvek kereskedelmi hatása miatt, az amerikai honlapok lehetséges blokkolása Kínában olyan kereskedelmi akadályokat hoz létre, amelyek különösen rosszul érintenék az amerikai kiskereskedelmet.”

Október 10-én az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron bemutatta azt a tervezetet, amely szerint a négy legnagyobb internetszolgáltató blokkolni fogja a felnőtt tartalmakhoz való hozzáférést. Továbbra sincs meghatározva, hogy mi a blokkolt tartalom, és a blokkolt oldalak listája sem jelent meg. A program csak „opt-in” [felhasználói hozzájáruláson alapuló] lesz — bár még nem derült fény arra, hogy ez mit is jelent pontosan. Violet Blue erősen kritikus írása a ZDNeten a rendszerről.

Egy francia bírósági döntés szerint a francia internetszolgáltatóknak le kell tiltaniuk a hozzáférést a Copwatch Nord Paris I-D-F honlaphoz. A honlap a francia rendőrség tagjairól tett közzé olyan fényképeket és videókat, amelyeken feltételezhetően az látszik, ahogy etnikai kisebbségek ellen erőszakosan lépnek fel, tüntetőket zaklatnak és gyanúsítottakat tartóztatnak le. Ezenfelül az oldalon van egy adatbázis, amely rendőrök személyes adatait tartalmazza. A bíróság kezdetben csak az adatbázis elérését tiltotta volna le, de mivel az technikai okokból nem volt megvalósítható, az egész oldal azonnali blokkolása lett az eredmény. A francia netezők megerősítették a Netizen Reportnak, hogy az oldal jelenleg sem elérhető. A szólásszabadságért küzdő La Quadrature du Net szervezet szerint a döntés csak ingyenreklámot szolgáltatott az oldalnak és az ügynek, amelyet képvisel (a Streisand-effektus klasszikus esete). Számos „tüköroldal” indult el és a megfelelő technikai tudással rendelkező emberek a megkerülő eszközök segítségével el tudják érni a honlapot.

A kibertér uralkodói: A Facebook egy újabb tüskét kapott az oldalába, amelynek neve Max Schrems. Schrems egy jogász hallgató és mostantól internetes aktivista, aki a Europe versus Facebook megalapítása után elindított egy mozgalmat, amely megkérdőjelezi azt a gyakorlatot ahogyan a Facebook a regisztrált és nem regisztrált felhasználók személyes adatait kezeli. Schrems 22 panaszt nyújtott be az ír adatvédelmi biztoshoz (IDPC), ezek közül a kettes számú a legriasztóbb, amely szerint a Facebook neveket, e-mail címeket, telefonszámokat, címeket, munkahelyi adatokat gyűjt a nem regisztrált felhasználókról. Az IDPC öt panaszt vizsgál jelenleg, ezek között van a kettes számú is. Az Irish Times közzétette a teljes listát itt. A panaszok eredményeként az IDPC könyvvizsgálatnak vetette alá a Facebook európai tevékenységét.

A Christian Science Monitor jelentése szerint a Verizon [amerikai távközlési szolgáltató] mostantól olyan személyes adatokat rögzít mint a telefon helye, az internetböngészőn keresztülmenő tartalmak, az alkalmazások használata és a készülék adatai. Hasonló változások lesznek a cég „vonalas” ügyfeleinél is. A Verizon állítása szerint az adatokat úgy osztják majd meg, hogy a felhasználók ne legyenek egyénileg azonosíthatók, de ahogy azt már a 2006-os AOL adatpublikálásnál láttuk, elég sokat ki lehet deríteni valakiről az ilyen „nem visszakereshető” adatok alapján is. A tartózkodási hely megadása csak még könnyebbé teszi ezt. A szolgáltató postán értesítette az ügyfeleket a változásokról és lehetőséget biztosít az „opt-out”-ra, azaz a felhasználók megtilthatják ezeknek az adatoknak a felhasználását.

Google és a Citizens Advice Bureau karitatív szervezet együttműködéséből született a brit Good to Know kampány az internetes biztonságról és magánszféráról. A kampány print és közlekedési eszközökön elhelyezett hirdetésekkel, valamint egy Google alapú honlappal indult. A honlap négy területet fed le: online biztonság, adatok az interneten, felhasználói adatok a Google-nél és a Google-nél tárolt adatok kezelése. Az oldal célja, hogy a szélesebb közönség számára elérhetővé és érthetővé tegye az információkat ezekről a témákról az adatok kezelését bemutató videókkal.

A Web 2.0 csúcstalálkozón Chris Poole felvetette, hogy az olyan internetóriások, mint a Google és a Facebook rosszul értelmezik a személyazonosság fogalmát. Szerinte a valódi személyazonosítási eljárások nem tükrözik azt, hogy az [online] „személyazonosság olyan, mint egy prizma” és nagyon fontos megérteni, hogy az információ megosztása ugyanolyan fontos, mint az, hogy ki osztja meg az információt. A Google és a Facebook ebből a szempontból korlátozza az emberek választási lehetőségeit, míg a Twitter megközelítése sokkal rugalmasabb. A Poole beszédéről készült videó megtalálható a YouTube-on.

Internet-irányítás: A Verisign amerikai vállalat, az összes .com és .net regisztráció kezelője kérvényezte az ICANN-től, hogy felfüggeszthetők legyenek azok a domain nevek, amelyeket kormányzati döntés „nem legitimnek” ítél meg. Mindezt bírósági végzés, az alkotmányos jogok védelme vagy bármilyen eljárás nélkül. A szólásszabadság védelmezői és más domain név regiszterek üzemeltetői két napig verték az asztalt, mire a Verisign visszavonta javaslatát. Az esetet Milton Mueller elemezte az Internet Governance Project keretében, a történtek összegzése ez volt: „Sok tech szakember még mindig nem érti, mit jelent az alkotmányos jogok védelme, és a megalkuvó erőszakszervezetek — amelyek ezt a védelmet csak hátráltató elemnek tartják — örömmel húznak hasznot ebből.”

Kieren McCarthy a dotNexttől azt írja, hogy a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) genovai találkozóján hosszasan tárgyaltak arról, hogyan vitasson meg és hozzon döntéseket az ITU   „Nemzetközi, internet-irányítással kapcsolatos alapelvekkel foglalkozó csoportja”. Néhány ország képviselője ragaszkodott ahhoz, hogy az ilyen kérdésekbe be kell vonni a kormányokat is, míg a kormányok más résztvevők, például vállalatok, technikai szakértők és a civil társadalom bevonását szorgalmazták. Végül a döntés a nem-kormányzati szerveket is bevonta az irányítási alapelvekről szóló konzultációba. A döntéshozatali folyamat egésze azonban továbbra sem nyilvános.

Szerzői jogok: Viacom és a Youtube képviselői 18-án újra a bíróságon adtak egymásnak találkozót. A Viacom fellebbezett az ellen a 2010 júniusi döntés ellen, amely szerint a YouTube nem felelős a feltöltött anyagokért — amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak a Milleniumi Digitális Szerzői jogi Törvény szerint — ha nem távolítják el őket a szerzői jogok megsértésére figyelmeztető üzenet után. A Viacom egymilliárd dolláros kártérítést követel a videómegosztótól, a cég vezető tanácsadója szerint a YouTube kalózkodásra épül. A YouTube ugyanazt az érvet hozta fel, mint a korábbi, alacsonyabb szintű bírósági tárgyalásokon: a jogtulajdonos segítsége nélkül számukra lehetetlen eldönteni, hogy mi a jogsértő tartalom. Ha a fellebbezés utána a Viacom javára döntenek, a szerzői jogok megsértésének felszámolása ezentúl a szolgáltató dolga lesz.

Biztonsági figyelmeztetés: A Wired megjelentetett egy riportot „Meghekkelték, de inkább ne beszéljünk róla: a robotrepülő támaszpont nem jelentette a vírust” címmel arról, hogy a Creech légitámaszponton vírust találtak robotrepülők vezérlő számítógépén. A támaszpont nem jelentette a billentyűzetfigyelő vírus jelenlétét a légierő kiberbiztonsági egységének. Graham Cluley, a Sophos bloggere szerint a vírus valószínűleg nem célzott támadás volt, csak egy mezei billentyűzetfigyelő. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy a katonaság milyen védtelen a számítógépes támadásokkal szemben.

Publikációk: Symantec kiadott egy jelentést egy nemrég felfedezett vírusról, a Duquról, amelyet valószínűleg ugyanazok az emberek írtak, akik a Stuxnet forráskódját is. A Stuxnetet tették felelőssé az iráni urániumdúsító infrastruktúra szabotálásáért 2009-2010-ben. A Duqu annyiban eltér a Stuxnettől, hogy tervezői kifejezetten megfigyelésre szánták, akár egy másik támadás előkészítésére is alkalmas lehet. Továbbra sem világos, ki felelős a vírus létrehozásáért, csak annyit lehet tudni, hogy az idő elteltével fejlődött és úgy tervezték, hogy harminchat nap után eltávolítsa saját magát. Nem sokszorozódik és egy lopott Symantec biztonsági igazolást használ. A Symantec szerint a vírust célzottan használhatják és még létezhet több ismeretlen variánsa az interneten. A teljes jelentést innen lehet letölteni.

A kanadai Globális Biztonsági Tanulmányok Központ és a Torontói Egyetem Munk Globális Ügyek Intézetének együttműködése révén megjelent a Szerepkeresés egy szélesebb interneten: Tapasztalatok a BBC tartalmak terjesztésével a cenzúrával szemben jelentés, amely „részletesen bemutatja, követi és elemzi a híradás nehézségeit olyan rendszerekben, ahol cenzúrázzák az internetet, beleértve Iránt és Kínát is.” A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a cenzúrára használt különféle technikák gyorsan fejlődnek és a hírügynökségeknek kreatív együttműködéseket kell kiépíteniük szervezetek széles rétegével és szakértőkkel azért, hogy eljuttassák híreiket olyan országok közönségeihez, ahol a cenzúra áthatja az internetet.

A pénz nyomában: Egy jobb megoldás a szellemi tulajdon védelmére [Protect IP Act]  —  David Robinson a Yale Egyetemről „javasolja, hogy hagyják figyelmen kívül az [USA alkotmányának] első kiegészítéséből eredő problémákat és az elrettentő hatást, a PROTECT IP ACT-nek [szellemi tulajdon védelmére szolgáló törvény] az internet blokkolására hozott intézkedésektől mentesen és pusztán a szélhámosok oldalainak bevételi forrásait elzáró törvényként kellene életbe lépnie.”

Események (a listán rajta vannak azok az események, amelyekről az előző számban is hírt adtunk, de még nem zajlottak le):

Társadalmi mozgalmak/ Digitális forradalmak eseményt az Open Media Boston, a Massachusetts Global Action, az Organizers’ Collaborative és a TecsChange rendezi meg Cambridge-ben (Massachusetts) az  MIT-n és a Lesley Egyetemen október 21-től 23-ig. A műhelyfoglalkozások három témakört fednek le: Privacy és nyilvános reakció, digitális média és demokrácia, mozgalomépítés. A workshopok teljes listája itt található.

Az ICANN október 23-28-ig tartja találkozóját Szenegálban. Szokás szerint a netezők online követhetik és részt vehetnek az eseményeken. A program itt található.

Szilícium-völgy Emberi Jogi Konferencia: „A konferencia azt vizsgálja és kutatja, hogyan tud a high-tech ipar jobban tervezni a létrehozott technológiák hatásaival emberi jogi szempontból.” Október 25-26., San Francisco.

Az Első Blogger Világtalálkozó, október 27-29-én lesz Foz do Iguaçuban (Paraná, Brazília).

Public Voice: A magánszféra szabadsága című rendezvénye október 31-én lesz Mexikóvárosban. Az eseményt a Adatvédelmi és Magánszféra Biztosok 33. Nemzetközi Konferenciájával együtt rendezik.

Mozilla Drumbeat Fesztivál: Média, szabadság és internet. November 4. és 6. között, Londonban.

Az EU Hack4Transparency Hackaton november 8-9-én lesz. Összehozza a „tehetséges európai fejlesztőket, hogy megkönnyítse az átláthatóságot és elszámoltathatóságot segítő eszközök létrehozását az információs társadalom számára.” (Jelentkezési határidő: okt. 17.)

Az internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete, az IETF („laza csoportot alkotó emberek, akik az internetes technológiák mérnöki és fejlesztési kérdéseivel foglalkoznak”) Tajpejben, Tajvanon tartja találkozóját november 13-18-ig. Az IETF nyitott bármely nemzet és foglalkozás  képviselőjének részvételére, ha az képes megérteni, hogy ezek a mérnökök miről beszélnek, és konstruktívan hozzá tud járulni az internetes szabványok és technológiák fejlődéséhez. Nem gond az sem, ha nem tudsz elutazni, a munka nagy része ugyanis levelezőlistákon folyik.

Ezt a számot Ted Eby és Haritha Dasari segítségével készítettük.

A SZERKESZTŐ KÉRÉSE: Ha részt veszel a fenti találkozók bármelyikén és szeretnél segíteni abban, hogy a Global Voices Advocacy tudósíthasson az eseményekről, kérlek, lépj velem kapcsolatba!

MEGJEGYZÉS: Ha ez a heti jelentés nem elégíti ki az információéhségedet, kövesd a netizenreport Google Reader címkémet, illetve a #netfreedom hashtaget Twitteren. Ha információt vagy linket szeretnél küldeni a következő számhoz, kérlek, keress engem!

2 hozzászólás

  • […] eredeti poszt The Netizen Report: Netfoglaló kiadás címmel jelent meg a Global Voices magyar oldalán. Szerző: Rebecca MacKinnon, fordította: […]

  • Robi

    Vajon hogyan lehetne olyan tűzfalat kifejleszteni a felhasználók számítógépeihez, ami nemcsak elhárítja a támadásokat, hanem az elhárítást követően automatikusan vissza is támad. Csak hogy legyen valami kockázata is a hackerkedésnek, bárki is legyen a hacker..?
    Valami olyasmire gondolok, hogy a rendszer a védekezést követően betörjön a hacker számítógépébe és az összes elérhető adatot elküldje a sértett felhasználónak, hogy az tisztában legyen vele, hogy ki akarta zombivá változtatni a gépét.

Csatlakozz a társalgáshoz

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.