Látod ott fenn azt a sok nyelvet? A Global Voices történeteit ezekre a nyelvekre fordítjuk le, hogy mások számára is elérhetővé tegyük a civil média híreit a világon.

The Netizen Report: Átláthatósági kiadás

[A cikkben szereplő linkek angol nyelvű oldalakra mutatnak.]

„Inside with Spots” Schmiegel képe a Flickr-en

Mi itt a Global Voicesnál hiszünk abban, hogy a kormányok és a nagyvállalatok esetében alapvető fontosságú annak az átláthatósága, hogy mikor és hogyan kerül sor cenzúra, illetve megfigyelés alkalmazására. Muszáj, hogy ezek átláthatóak legyenek, ha azt akarjuk, hogy az internetet valaha is olyan módon kormányozzák, ami összefér a szabad véleménynyilvánítással, a különvéleményhez való joggal és a polgárok gyülekezési és önszervezési jogával. Ezért is örülünk a Google új átláthatósági jelentésének – a cég negyedik ilyen jelentése részletezi a kormányzati igényléseket, melyek a felhasználói adatok kikérésére vagy tartalmak eltávolítására vonatkoztak, és azt, mekkora adatforgalom áramlott a Google weboldalaira világszerte 2009 júliusa óta – illetve azt is, ha nem volt ilyen adatforgalom. A 2011. január-június közötti időszak új adatai jóval több részletet tartalmaznak, mint a korábbiak, például azt, hogy a Google hogyan válaszolt a megkeresésekre és hogy azokat teljesítette-e. Ezeket az adatokat egy sor olyan figyelmeztetés kíséri, mint hogy az automatizált tartalom-eltávolítás nincs naplózva, illetve, hogy bizonyos adatokat nem adhatnak ki helyi törvények miatt. Mindazonáltal reméljük, hogy a Google adatai egy érdekes pillanatfelvételt adnak az „internetügyek” aktuális állásáról. Ugyancsak reméljük, hogy ezeket az adatokat fel lehet használni arra is, hogy a kormányok elszámoltathatóak legyenek a cenzúra-tevékenységeik miatt. Úgy véljük, ha minden internetes vállalat nyilvánosságra hozná a hasonló adatait, a világ jó úton haladna afelé, hogy egy jobb hellyé váljon. Számos, az adatokat elemző írás született. Álljon itt néhány:

A cenzúráról világszerte nyilvánosan elérhető adatokat gyarapítva az OpenNet Initiative közzétette a globális internet-szűrésre vonatkozó kutatásainak adatait, melyek 74 országot fednek le.

Elnyomás: Olvasd és terjeszd a Global Voices Advocacyn megjelent híreket az Egyiptomban, Szíriában és Kuvaitban bebörtönzött bloggerekről!

Megfigyelés: Ahogy a Global Voices Advocacy és mások is beszámoltak róla, 13 darab, az internet szűrésére fejlesztett berendezés jutott el Szíriába, melyeket a kaliforniai Blue Coat vállalat gyártott. A The Wall Street Journal (WSJ) cikke szerint a Blue Coat vezetői azt állítják, a vállalat nem fogja eladni termékeit olyan országoknak, amelyek amerikai embargó alatt állnak, illetve, hogy a Szíriában talált berendezéseket is egy viszonteldónak adták el, aki az állította, hogy azokat Irakba szállítja.

A WSJ számos más írásában is kitért a magánvállalatok szerepére a globális megfigyelésben. A lap egyik riportja például azzal foglalkozik, hogy a kínai Huawei vállalat hogyan házalt mobiltelefon-követő és cenzúrázó berendezéseivel Iránban.

Indiában a Research in Motion felállított egy üzemet Mumbaiban, hogy ezzel segítsen az indiai kormánynak abban, hogy az törvényes módon tudja a BlackBerry szolgáltatásainak, köztük a chatszolgáltatásnak a megfigyelését kivitelezni. Ám a WSJ beszámolója szerint Indiának továbbra sincsenek meg a megfelelő módszerei a BlackBerry vállalati e-mailek „elfogására” és dekódolására.

Oroszországban a bloggerek növekvő befolyása a közelmúltban igencsak felidegesítette a Kremlt. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet elítélte az orosz kormány terveit, melyek szerint egy új szoftver segítségével le akarják követni a „szélsőséges” tartalmakat az interneten. A szervezet által hangsúlyozott fenntartások szerint a „szélsőségesség” definíciója túlságosan is tágra sikeredhet, a weboldalak elleni szankciók és büntetések pedig aránytalanok és önkényesek lehetnek. Ha érdekelnek az orosz internet történései, kövesd a Global Voices Runet Echo Projectjét.

Áttérve az Egyesült Államokra, a Guardian egy lenyűgöző riportban számol be az Intelligence Support Systems World Americas szupertitkos konferenciájáról, melyet nemrég tartottak Washingtonban. A konferencián a megfigyelési szakma képviselői osztották meg egymással azokat a legújabb megfigyelési technológiákat és innovációkat, melyekről nem akarják, hogy te is tudj. A Global Voices Advocacy egyik barátjának, Jacob Appelbaum hacktivistának sikerült ugyan bejutnia a rendezvényre, de ki is dobták onnan.

Egy jóval pozitívabb amerikai hír: a Washington Post számolt be arról, hogy 2009 óta számos intenetes vállalat sokkal magabiztosabban áll ki és kérdőjelezi meg az FBI „nemzetbiztonsági leveleit”, melyekben információkat kérnek ki felhasználókról.

A The Guardian írt róla, hogy az Egyesült Királyságban a szólásszabadság és a személyes adatok védelme iránt elkötelezett csoportok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a londoni városi rendőrség egy új, rejtett megfigyelési technológiát helyezett működésbe. Ez a technológia mobiltelefon-hálózatnak tudja magát álcázni és egy olyan jelet közvetít, mely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy távolról telefonokat kapcsoljanak le, be tudják fogni mások kommunikációját, illetve, hogy felhasználók ezreiről gyűjtsenek adatokat egy megcélzott területen.

A Techdirt cikkében az Európai Unió azon vágyával foglalkozott, hogy olyan „fekete dobozt” építenének az operációs rendszerekbe, amely a számítógép összes internethasználatáról feljegyzést készít és tárol. Az EU amellett érvel, hogy ez a funkció igen hasznos lenne a gyerekpornó elleni harcban. Az egyik technológia, melyet az EU a „fekete doboz” szerepének a betöltésére alkalmasnak gondol, a LogBox. A LogBox fejlesztője azt állítja, ez a berendezés azért van, hogy megvédje az internetfelhasználók szabadságát és személyes adatait. A Techdirt ugyanakkor kiemeli azt a tényt, hogy ez a szerkezet a valóságban igen keveset tesz azért, hogy megvédje a felhasználók személyes adatait az interneten, sőt igencsak megnehezíti az anonim netezést, miközben a kormányok és bűnüldözési hatóságok számára rengeteg adatot szolgáltat minden felhasználóról.

Cenzúra: Kína 39 legnagyobb internetes, telekommunikációs és számítógépes vállalatának vezérigazgatója megegyezett arról, hogy a szigorítják az önszabályozást és belső fegyelmet azért, hogy visszafogják az online „pletykák”, pornográf tartalmak és visszaélések, illetve egyéb káros információk terjedését az interneten. A kínai állam a közelmúltban erőteljesen lecsapott az internetre és a közösségi médiára, ezen lépések sorába illeszkedik ez a fejlemény is.

Indiában a Bangalore-i székhelyű Központ az Internetért és Társadalomért (Centre for Internet and Society) közérdekű adatigényléssel fordult az Információ Technológia Minisztériumához, hogy a weboldalak blokkolásával kapcsolatban kérjen információkat. A minisztérium válasza alapján a Központ megállapította, hogy „a kormány által közölt információk nincsenek összhangban azokkal az adatokkal, melyeket a Google tett közzé”. Következtetésük: „vagy a minisztérium nem adja ki az összes, a weboldalak blokkolására vonatkozó releváns információt, vagy nem a törvény szerint járnak el.”

Belga és finn bíróságok internetszolgáltatókat a Pirate Bay blokkolására köteleztek.

Az Egyesült Államok képviselőházának igazságügyi bizottsága nemrég törvényjavaslatot terjesztett elő a szellemi tulajdon online védelméről, amelyet néhány kritikus a „Nagy Amerikai Tűzfal” kezdetének nevezett. A The Electronic Frontier Foundation és mások részletesen kifejtették, hogy mi a probléma a javaslattal: például többek között a tisztességes eljárás hiánya, a „túlblokkolás” és a visszaélés nagy valószínűsége, az internet köztes szolgáltatóira és szereplőire rótt aránytalanul nagy felelősség, valamint a DNS cenzúra globális legitimizálása és az internet lehetséges széttöredezése. A törvényjavaslatról úgy tartják, még „gonosz testvérénél”, a Szenátus előtt lévő PROTECT IP-nél is rosszabb, melyet szintén számos tech vállalat és non-profit szervezet ellenez. Hiába az ellenállás, a törvényjavaslat támogatottsága a törvényalkotók körében viszonylag széles.

Netsemlegesség: Jan Vermeulen dél-afrikai tech újságíró lefuttatta az M-Lab „glasznoszty tesztjét” a dél-afrikai internetszolgáltatókon, hogy kiderítse, vajon az állítólagos sávszélesség-politikájuk megfelel-e a valóságnak.

A nagy sávszélességet igénylő internetes alkalmazások terjedése Dél-Koreában a netsemlegességet fontos kérdéssé tette. A dél-koreai szolgáltatók arról számoltak be, hogy egyre nehezebb a tartalommal szembeni semlegesség gyakorlatát fenntartani. Korea három legnagyobb telekommunikációs vállalata aggódik a Smart TV-k egyre nagyobb népszerűsége miatt, melyek internetkapcsolatot használnak a hagyományos kábeles vagy antennás megoldás helyett. A szolgáltatók szeretnének díjakat kivetni ezekre a vállalatokra a tartalom mennyisége és típusa alapján.

Internet-kormányzás: az ICANN 42. nyilvános találkozóját tartotta Dakarban, Szenegálban a múlt hónapban. Wendy Seltzer tudósított nekünk a Global Voices Advocacyn arról, hogy a domain név regisztrátorok akkreditációjáról szóló, látszólag homályosnak tűnő vita miért is fontos. Konstantinos Komaitis, az ICANN nem-kereskedelmi résztvevő csoportjának (melyben a Global Voices is részt vesz) aktív tagja ezt a küzdelmet úgy írta le, mint ami a kormányok és más ICANN-szereplők között zajlik, azért, hogy vajon az ICANN bizonyos résztvevői egyenlőbbek legyenek-e mint a többiek az ICANN multi-stakeholder (több érintett szereplőt bevonó) irányítási modelljében. Kieren McCarthy a dotNextnél szintén közölt egy mélyebb elemzést a kormányok és a regisztrátorok összecsapásáról a domain nevekkel kapcsolatos bűnüldözési kérdések felett. Az Internet Governance Project oldalán Milton Mueller a nem-kereskedelmi résztvevők csoportját, illetve az ahhoz kapcsolódó szervezeteket körülvevő politikai kérdésekről értekezik, illetve az ICANN-on belüli civil részvételért folytatott küzdelemről.

India közzétett hivatalos javaslata az ENSZ-t bízná meg az internet-kormányzás felügyeletével. Három különböző internet-kormányzási szakértő is közölt erről elemzést, Kieren McCarthy, Milton Mueller és Jeremy Malcolm.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület elfogadott egy új, a biometrikus információk továbbítására vonatkozó protokollt. Ez a protokoll lehetővé teszi az orvosoknak, hogy biztonságosan hozzáférjenek a páciensekről szóló adatokhoz. Ez azokban a fejlődő országokban jelentene segítséget és jobb ellátást, ahol a vidéki régiókban az egészségügyhöz való hozzáférés, illetve a kórházak és orvosok közötti kommunikáció gyenge. A teljes sajtóközleményt itt olvashatod.

Internetezők hatalma: Lee Yoo Eun a Global Voiceson arról számol be, hogy az október 26-i szöuli polgármesterválasztáson a Twitter milyen jelentős szerepet töltött be. Itt olvashatod a teljes cikket.

Hermwan Chinery-Hesse afrikai vállalkozó beszédet mondott a Tech 4 Africa konferencián, ahol kiemelte, hogy az internetes kommunikációs technológiák mi mindent adtak Afrikának. Beszédének szinopszisát a Tech4Africa oldalán lehet elérni.

A kibertér uralkodói: A Facebook bevezette az új „őrangyal” funkciót, amely segít a felhasználóknak helyreállítani a zárolt regisztrációkat.

A 13. osztrák Nagy Testvér-díj átadóját október 25-én tartották Bécsben. A „győztesek” között volt a Telekom Austria vezérigazgatója, a bel- és igazságügyi miniszter, illetve a terrorelhárítási rendőri osztag vezetője. Mark Zuckerbergnek ítélték az „Élethosszig Tartó Fenyegetés” díját, a “Szabadság Védelmezője” elismerést pedig az „Európa a Facebook ellen” kampány készítői kapták.

A Szilícium-völgy Emberi Jogi Konferenciát október végén rendezték meg San Franciscóban (lásd a GVA, Jillian York és az Economist beszámolóját), és kiadták a Szilícium-völgy szabványt, egy 15 alapvetésből álló dokumentumot, melyet a technológiai cégeknek be kellene tartaniuk az emberi jogok védelme érdekében.

A kínai Weibo egy angol verziót akar indítani a Flipboard és az Instagram partnerségével. Vajon ők be fogják tartani a Szilícium-völgy szabványt?

Biztonsági figyelmeztetés: Barnaby Jack biztonsági fejlesztő lehetségesnek találta, hogy támadás indítható inzulinadagoló (chipek) ellen. Ugyan még senki nem számolt be olyan esetről, hogy bárki is elszenvedője lett volna egy hasonló támadásnak, ez mégis felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire le vannak maradva a biztonsági technológiák, amikor kritikus infrastruktúrákról és orvosi céllal használt berendezésekről van szó.

Kiadványok: Digitális kamerával csökkenthető a választási korrupció, szerző: Michael Callen és James Long.

Kikezdett hozzáférés: biztonság, identitás és ellenállás az ázsiai kibertérben, az OpenNet Initiative publikációja decemberben kerül hivatalosan bemutatásra. A könyv egy része (benne e sorok szerzőjének egy fejezetével) online olvasható és letölthető itt.

Események: Érdemes megnézni ezt az internettel kapcsolatos eseményeket gyűjtő naptárat az Internewstől.

MEGJEGYZÉS: A mostani kiadás összeállításában jelentős segítséget kaptam Ted Ebytől és Weiping Litől.

Iratkozz fel a Netizen Reportra e-mailben! [angol]

1 hozzászólás

Csatlakozz a társalgáshoz

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.