Igazságot fognak-e szolgáltatni valaha a letartóztatott egyiptomi aktivistáknak?

Alá és felesége, Manal Hasszán. Fotó: Lilian Wagdy, Wikimedia Commons (CC BY 2.0)

A Global Voices Advocacy [Képviselet] projektjének Netizen Report blogja az online jogok legújabb nemzetközi kihívásait, előrelépéseit, illetve trendjeit mutatja be.

Október 19-én Egyiptom legfelső bírósága elhalasztotta Alá Abd El Fatah, a kiemelkedő blogger és aktivista tárgyalását november 8-ára. A 36 éves férj és családapa egyik meghatározó hangja volt a 2011-es tüntetéseknek, melyek hatására az előző elnököt, Hoszni Mubárakot leváltották. 

Alá jelenleg 5 éves börtönbüntetését tölti, mert megszegte Egyiptom tüntetésekről szóló törvényét, mely megtilt minden olyan demonstrációt, melyre a rendőrség nem adott ki előzetesen engedélyt. A börtönbüntetésből már 3 és fél évet letöltött. A múlthét csütörtöki meghallgatáson a bíróság Alá ügyét egy másik kerületi bíróság elé utalta. Alá elmondta, hogy a bíróság az indokláshoz pusztán annyit írt, hogy „kellemetlenség” anélkül, hogy további információval szolgáltak volna.

Alát azért ítélték el, mert részt vett egy civilek katonai bíróságok elé állítását elítélő tüntetésen 2013 novemberében. Habár számos embert letartóztattak a tüntetésen, mindenkit szabadon engedtek vagy felmentettek, kivéve Alát.

Egy másik ügyben Alát további börtönbüntetésre ítélték, mert „sértegette” a bíróságot egy tweetjében, melyben az egyiptomi igazságszolgáltatás függetlenségének hiányát kritizálta. Ez a vád Alá egy 2013-as vitatott tárgyalásán elhangzottakból ered, melynek során további 43 aktivistát ítéltek börtönre, miután az egyiptomi igazságszolgáltatást becsmérelték. 

2016-ban az ENSZ önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportja arra a következtetésre jutott, hogy Alá fogvatartása „önkényes”, és a tárgyalást több szempontból is jogszerűtlennek találták. „Abd El Fatah számára nem biztosították a jogszerű eljárás és tisztességes tárgyalás nemzetközi normáit” – közölte a munkacsoport.

A 2013-as egyiptomi katonai puccs óta, mely véget vetett Mohamed Murszi elnökségének, és hatalomra juttatta Abdel Fatah el-Sziszi tábornokot, aktivisták, újságírók és tüntetők ezreit börtönözték be. Jogvédő csoportok szerint 60 000 politikai fogoly sínylődik a börtönökben Egyiptom elfogult igazságszolgáltatása miatt, melyre olyan jogszerűtlenségek a jellemzőek, mint a bántalmazás, végzés nélküli letartóztatás, hosszadalmas előzetes letartóztatások, tömeges és katonai tárgyalások, illetve a halálos ítéletek számának nyugtalanító növekedése.

Másik jelentős egyiptomi ügy, a fotóriporter Mahmoud Abu Zeid, vagy ismertebb nevén Shawkan tárgyalását ismét elhalasztották. Shawkan 5 éve van előzetes letartóztatásban, és október 24-én lesz ismét tárgyalása. 2013 augusztusában tartóztatták le, miközben egyiptomi biztonsági tiszteket fotózott, akik jogtalanul alkalmaztak erőszakot a Murszi mellett tüntetők ellen.

Miközben az egyiptomi kormány drasztikus lépéseket tett a tüntetések korlátozására, az emberjogi aktivisták és demokráciapárti tüntetők megfigyelésének stratégiáját a digitális világra is kiterjesztették. A 2011-es tüntetések óta több bizonyíték is előkerült arra vonatkozóan, hogy egyiptomi állami szereplők aktivistákat figyeltek meg.

A német kormány állítólag egy biztonsági tréninget is lemondott, amit az egyiptomi rendőröknek tartottak volna kiberbűnözésről és radikális tartalmak monitorozásáról. Az Associated Press hírügynökség szerint a német kormány azért döntött a tréning lemondása mellett, mert féltek, hogy a rendőrség visszaél majd az elsajátított készségekkel, és olyan állampolgárokat figyelnek meg, akiknek nincs közük szervezett bűnözéshez.  

Az internetes cenzúra újabb bizonyítékai sötét jövőt festenek Malajziában, Indiában és Pakisztánban

Az újdelhi Software Freedom Law Centre szerint több mint 23 000 webes linket cenzúráznak Indiában. A független kutatócsoport adatigénylésen keresztül jutott az információhoz, melyet az Elektronikai és Információs Technológiai Minisztérium kibertörvényekért és e-biztonságért felelős munkacsoportja teljesített. 

Eközben Malajzia Kommunikációs és Multimédia Bizottsága bejelentette egy múltheti nyílt találkozón, hogy a telekommunikációs szolgáltatók 5 044 domaint blokkoltak 2015 óta az ő felszólításukra. A weboldalak többségének tartalma a bizottság szerint pornográf, obszcén vagy „lázító” volt.

Pakisztánban pedig az iszlámábádi Bytes for All és az Open Observatory for Network Interference civil szervezetek független kutatóinak egy csoportja több mint 200 cenzúrázott linket talált egy saját tesztszoftver segítségével. Az eredmények kapcsán a Digital Rights Foundation vezérigazgatója és a Global Voices egyik tagja, Nighat Dad a következőket mondták:

Szűrési módszereket régóta használnak Pakisztánban: emlékeim szerint 2011 és 2012 környékén készült egy jelentés a kapcsolódási pontokról, amikor megtanulták a szűrési módszereket és a weboldalak blokkolását is – tehát a jelenség már régóta létezik. Nem meglepő, hogy 210 weboldalt letiltottak… Biztos vagyok benne, hogyha az összes országban működő weboldalon lefuttatják a tesztet, az több száz blokkolt linket találna.

Nincs több kémkedés Katarban

Az amerikai székhelyű Skype megerősítette, hogy Katarban letiltották az alkalmazást. Egy nyilatkozat szerint a Microsoft tulajdonában levő Skype nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel. A Doha News értesülései szerint a katari felhasználók még 2015-ben kezdtek el problémákat jelenteni, mikor olyan VoIP (internet protokollon keresztüli hangátvitel) alkalmazásokat próbáltak használni, mint a WhatsApp, Skype, Viber vagy a FaceTime. Sem a szabályozó szervek, sem az ország két telekommunikációs szolgáltatója, az Ooredoo és a Vodafone nem adott magyarázatot a szolgáltatások felfüggesztésére.

Más országokban pedig a szabályozó szervek a VoIP szolgáltatásokat azért állították le, hogy rávegyék az ügyfeleket a távolsági hívásdíjak megfizetésére a helyi szolgáltatók felé a Skype, WhatsApp vagy hasonló szolgáltatások használata helyett, melyek internetes infrastruktúrán keresztül működnek és többnyire nem hordoznak költséget a felhasználók számára.

Japán adatbázis a választási gyűlöletbeszédről

A japán Rasszizmusellenes Információs Központ nemrég indította el a „2017 Képviselőházi Választási Gyűlöletbeszéd Politikai Adatbázis” nevű weboldalt. A weboldal állítólagos célja, hogy információt szolgáltasson az újraválasztásra törekvő aktív politikusok gyűlölködő és diszkriminatív állításairól. 

Elengedhetetlen a megerősítés

Iráni emberi jogi aktivisták és újságírók arról számoltak be, hogy nehezen kapnak segítséget közösségi média vállalatoktól, mikor a Facebookon vagy a Twitteren zaklatásnak vagy hackelésnek esnek áldozatául. Az ellenőrzött megjelölés megszerzése további védelmet biztosíthat a felhasználóknak hamis és politikai indíttatású jelentések esetén. Iráni felhasználók azonban azt mondták Simir Kargarnak, a Global Voices kutatójának, hogy akadályokba ütköztek az ellenőrzött megjelölés kérése során, még akkor is, ha benyújtották a szükséges dokumentumokat. Továbbá fárszi nyelven nem érhető el információ arról, hogy hogyan lehet ellenőrzött megjelölést szerezni, vagy a zaklatásokat a Facebookon, Twitteren és Instagramon jelenteni és dokumentálni.

Tudományos cikkek, kutatások

 

Iratkozz fel a Netizen Reportra

 

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.