Ez a poszt része a Nyelvek és az Internet bejegyzés sorozatunknak.

1975. november 28–án Kelet-Timor közel négy évszázad portugál gyarmati elnyomás [en] után egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Bár a kiáltványt portugálul olvasták fel, néhány nap múltán Indonézia megszállta az országot és a portugál nyelv használata tilos volt huszonnégy évig, amíg a megszállás tartott (1975-1999).

Miután 2002-ben Kelet-Timor független országgá vált, a tetum és a portugál nyelvet választották az újjászületett ország hivatalos nyelveinek. Ugyanakkor a nemzeti nyelvek száma eléri a 16-ot, és tucatnyi más dialektust is napi szinten használnak Timor polgárai.

Az identitás nyelve(i)

Hau nia lian, hau nia rain (Az én nyelvem, az én hazám). Fénykép: Sapo Noticias Timor Leste (közkincs).

Gyakorlatilag a tetum [en] Kelet-Timor keverék nyelve az, amelyet a legszélesebb körben használnak az egész vidéken. Másrészt viszont a „portugál nem az egység, hanem az önazonosság nyelve” – mondta Mari Alkatiri [en], a Fretilin (ellenzéki párt) vezetője egy 2007-es, Paulo Moura portugál újságíró tollából származó cikk [pt] nyomán, amelyet újra publikáltak a Ciberdúvidas da Língua Portuguesa (A potrugál nyelv kiberkétségei) blogon.

Moura kifejti, miért van az, hogy a függetlenedés óta a „lakosság túlnyomó többsége” nem beszél portugálul:

Aprendeu bahasa Indonésia e inglês como segunda língua e fala tétum em casa, além de alguma outra língua timorense, como o fataluco ou o baiqueno. É a chamada geração “Tim-Tim”, do nome Timor-Timur, que os indonésios davam à sua 27.ª província. Muitos estudaram na Indonésia ou na Austrália, e é difícil explicar-lhes, hoje, a importância do português. Pior ainda, como vêem que as elites políticas, privilegiadas, falam português, e como lhes é vedado o acesso aos empregos na administração pública, por não falarem a língua agora oficial, estes jovens criaram alguma hostilidade em relação a Portugal e à língua portuguesa.

A Világbank 2011-es jelentésében az ország elmúlt évtizedben mutatott fejlődéséről látszik [en], hogy „a portugált csak a populáció 5  százaléka beszéli”, hozzátéve [en], hogy „2009-ben a tesztelt elsős diákok 70 százaléka egy egyszerű portugál szöveg egyetlen szavát sem tudta elolvasni. Ez lehangoló rekord 10 év erőfeszítés után (…). A lakosság jelentős része lehet funkcionális analfabéta.”

A nyelvek online dokumentációja

Az UNESCO Veszélyeztetett nyelvek világatlaszában [en] hat kihalással fenyegetett timori nyelv szerepel.

Kelet-Timor nyelvei. Térkép a Fataluku Language Project honlapjáról.

A megadott listában az adabe [en] (Atauro szigetéről), a habu (Manatuto körzet), a kairiu-midiki és a naueti (Viqueque körzet) szerepel sérülékenyként, mivel „az ezekről  a területekről származó legtöbb gyermek beszéli a nyelvet , de az csak bizonyos élet területekre korlátozódik”, a háztartásra vagy a tradicionális életre.

Egy szinttel feljebb szerepel a kritikusan veszélyeztetetettnek tartott waima'a [en] – „a gyerekek már nem tanulják otthon anyanyelvként”.  A sziget legészakibb csúcsáról a kritikusan veszélyeztetett listán szerepel a maku'a [en] nyelv, amelyet az atlasz szerint 1981-ben ötvenen beszéltek,  és lehet, hogy mára már kihalt. Egyetlen egy könyvet publikáltak ezen a nyelven.

Kelet-Timor nyelvei közül néhány viszont utat talált az új médiába és az online felületekre, ami támogathatja fennmaradásukat.

Ez érvényes a fatalukura [en], egy Timor legkeletibb területein 35 000 ember által beszélt pápua nyelvre, amelyet elég jól dokumentáltak a Fataluku Language Project és Fataluku Community honlapokon. A fatalukut Lospalos régióból származó fiatal művészek csoportja felhasználta musicaljében és előadóművészi munkájában:

A Hawaii Egyetem nyelvi dokumentációs kutatási projektje csere diákok közreműködésével kiemelt néhány timori nyelvet, többek közt az osoroa [en], fatumaka [en] és a makasae [en] nyelvjárásait – „Kelet Timor keleti részének fő nyelvei” –, valamint a waima'a,a fataluku, a mambae és a tokodede is szerepel a listán. Utóbbit alkalomszerűen használta a portugál nyelvész és fordító, João Paulo Esperança is blogjában, a Hanoin Oin-oin (Vegyes gondolatok) [tet].

Egy kelet-timori lány beszél óramutató járása szerint bunak, tetum, fataluku és portugál nyelven. Fordítás: „Bunak/tetum/fataluku/portugál nyelven így mondjuk: Diliben vagyok. Van egy kis pénzem. Semmi pénzem nincs." Kép Joao Paulo Esperançától (közkincs).

Egy másik alulreprezentált nyelven író blogger, Abe Barreto Soares, aki 2009-ben interjút adott [en] a Global Voicesnak és amellett, hogy ír  angol, tetum, és indonéz nyelven, egy költészeti blog szerzője is a Manatuto körzet limusannak nevezett galole nyelvén.

Kicsit délebbre az idaté nyelv szerepel Ildefonso Pereira blogjában.  A Facebookon is használják a timori nyelveket, például a naueti csoportban.

Egy tavalyi javaslat [en] az anyanyelv elsődleges használatát veti fel a nemzeti oktatási programban, amint erre a Lian Inan (Anyanyelv) [tet] című rövidfilm rámutat, kiemelve „annak fontosságát, hogy a gyermekek elsődleges nyelve mennyire segíti az írás és olvasás megtanulását, szüleik kultúrájának és közösségének tiszteletét valamint azt, hogy hamarabb legyenek otthonosak Kelet-Timor hivatalos nyelveiben.”:

Ez a poszt része a Nyelvek és az Internet bejegyzés sorozatunknak.