Brazíliában és Peruban a matsés törzsbe tartozó emberek ötszáz oldalas enciklopédiát készítettek a tradicionális orvoslásukból! http://t.co/4t9hh6KIQr

— Moonching Wu (@SunMoonLake99) July 4, 2015

Az Amazonas esőerdőiben milliónyi olyan növény él, amely alapvető összetevője lehet még felfedezésre váró gyógyszereknek. Ebből kifolyólag sok gyógyszergyártó cég, sőt, jelenleg az amerikai kormány is finanszíroz olyan projekteket, amelyek tanulmányozzák a területen élő sámánok és gyógyítók tudását az őshonos növényekről, valamint új gyógyszereket fejlesztenek ki.

A Peruban és Brazíliában élő matsésok készítettek egy több mint ötszáz oldalas enciklopédiát az egészségről, amelyben összefoglalják a hagyományos orvoslásukat, megőrizve az ősi tudást a fiatalabb generációknak. A legtöbb sámánnak nincs tanítványa, így ha meghalnak, akkor hatalmas tudás tűnik el velük együtt.

De hogy elkerüljék a biokalózkodást, ezeket az információkat megtartják a matsésok; csak a saját nyelvükön érhető el, és csak a törzs falvaiban terjesztik. Más védelmi intézkedéseket is használnak: „nincsenek konkrét nevek, amelyekkel a helyi növényfajokat beazonosítják, és részletesen nem mutatja be a növényeket, így kívülállók nem tudják beazonosítani őket”.

[A matsésok tradícionális orvoslás enciklopédiájának] megszületése volt az első olyan alkalom, hogy egy amazonasi törzs sámánja teljes és befejezett összefoglalót készített az orvosi tudásukból, amelyet aztán a saját nyelvükön, a saját szavaival írt le – mondta Cristopher Hernon az Acaté elnöke és társalapítója a Mongabay interjújában.

A Pachmama Szövetség szerint egy globális közösségben, amely a fenntartható jövő megteremtésére koncentrál, a nyugati világ egészsége és jóléte gyakran nagy árat követel az őslakos emberektől. Ahogy arra a gyógyszeripari vállalatok rájöttek, a kutatásaiknak jobb eredményeik vannak, ha együttműködnek az őslakosokkal, és merítenek a bölcsességükből, de az esőerdei törzseket az a veszély fenyegeti, hogy elveszítik az irányítást a forrásaik felett.

Amint a gyógyszeripari cégek kifejlesztettek egy gyógyszert, szabadalmat nyújtanak be, exkluzív jogokat kérve a növény orvosi felhasználására – ezzel limitálják, vagy egyenesen tiltják az őslakosoknak, hogy hozzáférjenek a növényhez, amelyre évszázadok óta támaszkodtak.

Ezért 2010-ben a Részes Felek Konferencián (COP) a Biológiai Sokféleség Egyezmény tagjainak 10. találkozóján (Conference of Parties (COP) to the Convention on Biological Diversity) elfogadták a Nagoja-protokollt a hozzáférésről és az abból származó haszon elosztásáról (Access and Benefits Sharing Protocol). Ez konkrétan foglalkozik a biológiai felderítés kérdésével, és az őslakosok jogával, hogy hozzáférjenek az erdő erőforrásaihoz, a szellemi tulajdonhoz, valamint megfelelő kártérítést kapjanak.

Az Acaté, egy San Franciscó-i központú nonprofit szervezet segítette az enciklopédia összeállításában résztvevő öt sámánt. Az enciklopédiában minden szócikk egy betegség nevével van kategorizálva, és tartalmazza a magyarázatot, hogy hogyan lehet felismerni a betegséget a tünetei alapján, foglalkozik a kiváltó okaival, és tartalmazza a tudást, hogy hogyan kell elkészíteni a kezelésére használható gyógyszerét speciális növényekből. A szócikk az alternatív terápiás lehetőségekre is felhívja az olvasók figyelmét.

A projektnek az volt a célja, hogy a törzsek kevésbé függjenek a hagyományos orvoslástól, a nyugati gyógyszerektől, és egyben megőrizzék az önellátásukat.