Tizita Hagere (jobbra) játsza a 14 éves Hirut Assefa szerepét a Difret című filmben. Kép: Truth Aid Media.

A cikk és rádióriport szerzői Joyce Hackel és Julia Barton, a The World újságírói. Eredetileg PRI.org-on jelent meg 2015. október 22-én angol nyelven, egy tartalommegosztó egyezmény keretében közöljük újra.

A „difret” szónak több jelentése van az etiópiai amhara nyelvben: jelentheti a „merni” igét, azt, hogy „bátornak lenni”, de azt is, hogy „erőszak áldozatává válni”.

Itt hallgathatja meg a cikket a PRI.org-on, angol nyelven

Ennek megfelelően a Difret című film is több dolgot jelenthet: egy megtörtént eseményeken alapuló kitalált történetet a bátorságról és az esélyekről; a maréknyi 35mm-es etióp filmek egyikét; és az executive producer, Angelina Jolie Pitt személye miatt némi hírverésre is jogosult. De a film mindenekelőtt egy történetet mesél el egy hagyományos gyakorlatról egy rémült lány életén keresztül, aki irányíthatatlan események sodrásába került.

A Difret Aberash Bekele történetén alapszik (a filmben Hirutnak hívják), akit ötödikes kislány korában, lovas férfiak raboltak el szülőfalujából. Az elrablója – akinek a lány apja elutasította leánykérését – szerint így már a telefa nevű hagyomány szerint joga volt feleségül venni őt. De ő küzdött ellene, és véletlenül megölte a férfit. Halálos ítélet várt volna rá, ha Meaza Ashenafi védőügyvéd nem lépett volna közbe, hogy harcoljon érte. Az ebből kibontakozó tárgyalótermi dráma 1996-ban az egész országot megrázta.

„Az emberek újra beszélni kezdtek az emberrablásokról” idézte fel Meaza Ashenafi. „Adott volt, különösen az ország déli részén, hogy a nőket éveken keresztül elrabolták. Nem kérdőjelezték meg a dolgot. De az eset vitákat és párbeszédeket indított el erről a hagyományos gyakorlatról.”

Ashenafi éppen két éve hozta létre a Nők Ügyvédi Társulatát (Women Lawyer's Association), hogy Etiópia akkor elfogadott új alkotmányának keretein belül harcoljon a női jogokért.

A Difret egyik jelenete, a főszereplő elrablása. Kép: Truth Aid Media

A Difretet hat hétig telt házzal játszották Addisz-Abebában. Amikor a filmet készítői külföldre akarták vinni, elküldték Jolie-nak, aki jól ismert szószólója az afrikai nők jogainak.

„Az Afrikában készült filmek előtt rögös az út, hogy eljussanak a közönségig” ismerte el Mehret Mandefro rendező. „Ezért az ő támogatása nagy segítség volt nekünk… olyan emberekhez jutottunk el, akikhez máskülönben nem hiszem, hogy valaha is eljutottunk volna.”

A nagy név támogatása és a Difret sikere ellenére Ashenafi és Mandrefo azt mondja, hogy a munkájuk még nem ért véget: úgy becsülik, hogy Dél-Etiópiában a házasságok legalább 20 százalékát a telefa valamilyen formájával kényszerítették ki.

„Ennek véget kell vetni” mondja Ashenafi. „Ezt egyáltalán nem lenne szabad hagyni.”

A lánynak, akiről főszereplőt mintázták, Mandrefo szerint nehéz élete volt – az ügyet követően nem térhetett vissza a falujába vagy a családjához. Bentlakásos iskolában tanult, később pedig úgy döntött, hogy nevet változtat, és elhagyja Etiópiát. De nemrég visszatért, és a telefa ügyén dolgozik, remélve, hogy megakadályozhatja, hogy a lányoknak az övéhez hasonló megpróbáltatással kelljen szembenéznie.