Kazahsztán nagy ábécés elterelő hadművelete

Kazahsztán latin írásrendszere, ahogy a cirillre váltás előtt használták, a szovjet uralom alatt. A kazah nyelvet a múltban az arab írásmódra is átültették. Nyilvánosság számára hozzáférhető kép, 1924.

Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán 76 éves, tekintélyelvű vezetője egyre szívesebben tesz nagyívű kijelentéseket és ad ki politikai örökségét építő rendeleteket, miközben saját halandóságával és az erőteljes gazdasági pangással küszködik.

Ez legutóbb április 12-én volt nyilvánvaló, amikor arra utasította a hatóságokat, hogy kezdjék el a felkészülést a cirill ábécéről a latin írásmódra való váltásra, aminek még ez év vége előtt el kell kezdődnie, és 2025-ig le kell zárulnia.

A kezdeményezés Nazarbajev stratégiájának része, amellyel Kazahsztánt a világ 30 legfejlettebb országa közé akarja emelni. Az “Егемен Қазақстан” (Független Kazahsztán) című állami kazah újságba írt cikkében azt írta, hogy a váltás a latin ábécére „logikus” és segíti az alkalmazkodást a „kortárs technológiai, kommunikációs, illetve tudományos és oktatási fejleményekhez a 21. században”.

Egyesek üdvözlik a váltást és alkalmasnak tekintik Kazahsztán török nyelvcsaládba tartozó nyelvének fejlesztésére, amelyet a nyilvános használatban gyakran beárnyékol az orosz dominanciája. Tolegen Bajtukenov facebook-felhasználó például azt gondolja, hogy a latinizálás jobban illik a kazahhoz és megkönnyíti a nyelvtanulók dolgát:

Jó áttérni a latin ábécére, mivel a kazah nyelv nagyon különbözik az orosztól. A latin írásmód segíteni fogja a kazahul nem beszélőket a nyelvtanulásban, mert könnyebb lesz észrevenni, hogy a kazah egy idegen nyelv, és nagyon más, mint a cirill orosz.

Mások szerint ezzel Kazahsztán attól távolodik el, amit az orosz elnök Vlagyimir Putyin meglehetősen önhitt módon „Orosz Világnak” (Русский мир) hív, és ami más országok mellett Kazahsztánt is magába foglalja, noha a Putyin-szövetséges Nazarbajev azt bizonygatja, hogy nem erről van szó.

Sokan azonban csak a szűkös költségvetési források nagy léptékű pazarlását látják.

Nazarbajev régóta száműzetésben élő ellenlábasa, a szökésben lévő Muhtar Abljazov bankár közel 500 olvasó által lájkolt bejegyzésében összegezte ezt a véleményt:

Látom, hogy többeket foglalkoztatnak a latin ábécére való váltásról szóló hírek, mint a magas rangú tisztviselők korruptsága, az alacsony életszínvonal, vagy a rendőri és igazságügyi törvénytelenség Kazahsztánban. Annyi probléma van Kazahsztánban, amit meg kell oldanunk. Több milliárd dollárt fognak elkölteni az oktatási rendszer átszervezésére. Hogyan oldja meg az ábécéváltás a problémákat az oktatásban? […] Már a világ összes nyelvét lehet számítógépen is használni. A kínaiak, japánok és koreaiak nem fogják megváltoztatni az írásmódjukat, hogy jobban megfeleljenek a mai kihívásoknak.

Figyelemelterelés

Abljazov, aki nem rejti a véka alá vágyát, hogy megbuktassa a kormányt és aki ellen távollétében nagy értékű csalás vádjával folyik büntetőjogi eljárás, azt is megjegyezte bejegyzésében, hogy a kormány rendszeresen ilyen jellegű bejelentésekhez folyamodik, hogy „elterelje a figyelmet az ország jelenlegi problémáiról”.

A kazah közösségi média felhasználói túl jól ismerik ezt a stratégiát. Márciusban egy parlamenti képviselő – nem az első alkalommal – felhozta a javaslatot, hogy a fővárost, Astanát és „más fontos állami objektumokat” Nazarbajev után kellene elnevezni, miközben a kormány épp 3,4 milliárd dollárt készült átirányítani át az ország küszködő bankszektorjához. A képviselő megjegyzései lettek a fő beszédtéma, és a bankkisegítés híre a háttérbe szorult.

Ennek megfelelően a Facebook-felhasználó Zsanara Akhet is azt írta, hogy a régóta tervezett ábécéváltást azért gyorsíthatták fel, mert a kormány egy másik népszerűtlen kezdeményezéséről akarták elterelni a figyelmet. Pontosabban, Akmet megjegyezte, hogy a törvényhozók újfent arról a vitatott földreformtörvény-javaslatról kezdtek el tárgyalni, amelyet korábban az addig soha nem látott méretű tüntetések miatt jegeltek.

Közép-Ázsia más részében, a régió két legtekintélyelvűbb országában, Üzbegisztánban és Türkmenisztánban, már rég foganasították a váltást cirillről latinra, az ebből származó látható előnyök nélkül.

Az Üzbegisztánban született újságíró, Daniil Kiszlov, aki a Fergana News-t, egy népszerű Közép-Ázsiáról szóló weboldalt szerkeszti, blogjában azt kérte, hogy Kazahsztán „ne kövesse el ugyanazt a hibát”, amit hazája kormánya:

Az említett átmeneti időszak hosszú, költséges és fájdalmas lesz, mivel annyi pénzügyi, érzelmi és szellemi erőt fog felemészteni a társadalomban, hogy a latin írás történelmi és kulturális hatása teljesen semmis lesz.

Ezek a szavak minden bizonnyal süket fülekre találnak majd, mivel a 2010-ben a „nemzet vezetőjének” nyilvánított férfi politikai öröksége rohamléptekben ölt alakot.

A „Назарбаев” név már mélyen beíródott Kazahsztán történelmébe, parkok, iskolák, egy egyetem, filmek és könyvek is viselik, és még az alkotmányban is el van ismerve viselőjének hozzájárulása az ország fejlődéséhez. Kazahsztán erős embere elszánta magát, hogy azt ezután Nazarbayevként lássa.

 

Indítsd el a beszélgetést!

Szerzők, kérünk, hogy bejelentkezés »

Szabályok

  • A hozzászólásokat moderáljuk. Ne küldd el a hozzászólásodat egynél többször, mert azt hiheti a gép, hogy spam.
  • Tiszteld a többi kommentelőt. A gyűlöletbeszédet, obszcenitást és személyes sértéseket tartalmazó hozzászólásokat nem publikáljuk.